Nyitlap

dvzllek oldalamon!

A tartalombl:

Ktelez olvasmnyok,ajnlott olvasmnyok,tartalmak,elemzsek,tancsok viselkedsi,s tanulsi problmkra,hasznos linkek,olvas sarok azoknak akik szeretnek olvasni,retro mesk nemcsak kicsiknek...
Folyamatosan bvl menpontok...
Ha valami szrevteled van,vagy vlemnyed,itt megrhatod:

Ha viszont nem tallod amit kerestl,itt jelezheted:

Remlem elnyeri tetszsedet az oldal,s hasznos lesz szmodra.
Kellemes s hasznos idtltst kvnok,
visszavrlak mskor is.
Ha hasznosnak tallod az oldalt,ljkolhatod ,s meg is oszthatod msokkal.



 
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Itt a tavasz!
A hnap kpe

 

 

 

 

Janikovszky va:Kire ttt ez a gyerek?(kicsit a mai korhoz igaztva.)



 

 

kotelezok.roviden

 
Ktelezk 1.-8.-ig

 
Ktelezk 9.-12.-ig

 

 
Ajnlott 1.-8.-ig

 

 
Ajnlott 9.-12.-ig

 

 
rettsgire

 
Kltk,rk ABC-je

 

 
Hasznos oldalak

 

 
Facebook,szavazs

Facebook

Facebook-os oldalam:



 

 

kotelezok.roviden

 

 
Shakespeare: Rme s Jlia

Shakespeare: Rme s Jlia

 

A Rme s Jlia William Shakespeare angol drmar egyik legismertebb tragdija. Kt ellensges veronai csald gyermekei kztt szvdtt vgzetes szerelem trtnetrl szl. Shakespeare letben a legnpszerbb szndarabjai egyike volt, a Hamlettel egytt azta is a legtbbet jtszott Shakespeare-m.

A tragdia Arthur Brooke 1562-ben rt versnek, a The Tragical History of Romeus and Julietnek s William Painter Palace of Pleasure cm przjnak sznpadi tirata. Mindkett egy olasz mesn alapszik, s br Shakespeare mindketttl klcsnztt rszleteket, j szereplket is ltrehozott, pldul Mercutit s Prist, a trtnet bvtsnek rdekben. A sznm felteheten 1591 s 1595 kztt rdott, elszr 1597-ben jelent meg.

Shakespeare a feszltsg nvelse rdekben gyakran vltogatja a komdia s a tragdia elemeit, mellkszereplit ugyanolyan rzkenysggel brzolja, mint a fszereplket, a cselekmny tbb szlon fut. Minden szerepl sajtos verselst kapott, mely a jellemfejldssel egytt vltozik, Rme szavai pldul a trtnet sorn egyre inkbb szonettformban ltenek testet.

A Rme s Jlit szmtalanszor feldolgoztk.

A film:

 

A knyv

Szereplks jellemzse:

Capulet csald

  • Capulet, a Capulet csald feje
  • Capuletn, a Capulet csald fejnek felesge
  • Jlia, a Capulet csald lenya
  • Tybalt, Capuletn unokaccse
  • Dajka, Jlia dajkja, bizalmasa
  • reg Capulet, rokona a Capulet csald fejnek
  • Smson, a Capulet hz szolgja
  • Gergely, a Capulet hz szolgja
  • Pter, a Dajka inasa

Montague csald

  • Montague, a Montague csald feje
  • Rme, a Montague csald ifj tagja, a tragdia cmszereplje
  • Montague-n, a Montague csald fejnek felesge
  • Benvolio, Montague unokaccse, Rme bartja
  • brahm, a Montague hz szolgja
  • Boldizsr, Rme szolgja
  • Az uralkodhz

  • Escalus, Verona hercege
  • Pris, nemesr, a herceg rokona, Jlia krje
  • Mercutio, Rme bartja, a herceg unokaccse

Msok

  • Lrinc bart, ids ferences szerzetes
  • Jnos bart, ferences szerzetes
  • Patikrius, mantovai gygyszersz
  • Aprd, Pris hrnke

JLIA, a kamaszhsn

A sznhzi gyakorlatban a drmai szende -naiva – jtssza, noha jellemnek meghatrozja nem a szende naivits, inkbb a szenvedly s a jzansg egyttesben megnyilvnul btor szintesg. Dramaturgiai elkpt Shakespeare- vgjtk szellemes s temperamentumos hsniben kereshetjk, akik dvaj intelligencival irnytjk az epeked- csapong frfiak vgyait csakgy, mint nnn hsgesen rz szvket. Jlia lteleme ms: nem a trsasg, hanem a magnlet, nem az udvarls cselszvny, hanem a szerelmes llek trtnete. Ami egyszersmind felnvs- trtnet: gyermeklny az elragadtatsok s megprbltatsok sorn kzdeni s ldozni kpes asszonny rik. A Shakespeare- tragdia sznpadn Desdemona fog majd a nyomba lpni.

RME, a kamaszhs

A sznhzi gyakorlatban az amorz -hsszerelmes- jtssza, pedig polgr: mint szerelmese is a polgri hzassg hse s mrtrja. Az tlagossg pozise dicsl meg benne. Szerepe a Jlinl nagyobb s cselekmnyesebb, de figurja halvnyabb, egynisge rnyaltabb. Dramaturgiai elkpei, a korai Shakespeare-vgjtk derk fii, nem fszereplk. Fhss a viszonzott szerelem csodja avatja. rzelmeit kvetve impulzvan cselekszik, nem tragikus alkat. De a helyzetei tragikusak: ktrtelmek. Az osztatlan szemlyisg ketts tkrben ltszik: ha az ellentmondsba beleltnak, ha tudata ketthasadna, tragikus jellem lenne. De nem r r tlni a helyzeteit: elg, ha meglni tudja ket, ameddig lhet. A gyors helyzetvltozsok korn rlelik mlz aranyifjbl felelssget visel felntt (hzasemberr, gyilkoss, bujdosv), nos gy tapasztalattal tltekezve, de mgis fiatalos telhetetlensggel lelheti maghoz hallt. A nyomba lp tragdiahsk – Brutus, Hamlet, Othello – tpusnak ppannyira ellenttei, mint folytatsai.

MERCUTIO, a trfamester

Ez a sziporkzan szellemes, nyughatatlan ifj – titn – tpus a divat dikttora s kritikusa, a korai Shakespeare-vgjtkban (pl. a Lvtett lovagok -ban) fhsknt tndkl. Itt karakterszerepre korltozva fknt magnszmokkal pardzik a szerelem bvs krn kvl. Helyzete, mint jelleme s sorsa, paradox: a Kebelbart, aki bartja szvnek bizalmasa mgsem lehet; a komdia megtesteslt szelleme, s gy korai vesztvel a tragdia visszavonhatatlansgt pldzza. Halla a cselekmny fordulpontja, s egyben a fiatal llek stt titknak sejtetje. Hisztrikusan tlhevtett komikus dikcija s hvs elmejtknak tragikus cltalansga olyan bels ellentmondst dramatizl, amivel a drma – egyelre – nem tud mit kezdeni. Talnyos vgzete Hamlet sorsban kap feladatot s rtelmet.

TYBALT, a bajkever

Sznhzi szerepe szerint az intrikus (a krtkony cselszv). Tevkenysge valban krt okoz, de nem alattomosan; nem vezetik nz s aljas indtkok. ppoly tszellemlten idealista, mint Rme, csak ellenkez eljellel: becslet – flt, vrszomjas gyllet megszllottja. Rejtly, hogy fiatal ltre mirt ktelezi el magt az “si” harcnak, ami az regek kzt mr lanyhulban van. Taln mert keresi a helyt, a szerept, a szemlyazonossgt, mint a tbbi fiatal. ldkl indulata letkori sajtsg, rzelmi s egzisztencilis bizonytalansg tnete. Mint Mercutio izggasga, ez is rejtetten ngyilkos tendencij.

PRIS, a frjjellt

Az atyai tekintlyuralommal szvetkez, magabiztosan agresszv, njelltkr, szerelmi komdia hagyomnyos intrikusa, rendszerint idsebb ember. Itt: a balvgzet ifj csillagok egyike, dlceg grfcsemete, akit elszrkt, koravn rdektelensgre krhoztat az ellenben felragyog igazi szerelem. Szerencstlensge, hogy – br a maga mdjn is szerelmes – errl a szerelemrl semmit sem tud, s gy mg vetlytrs sem lehet, csak kellemetlen betolakod. Megfontolt clratrse a tragdia erterben ppoly gyilkos hats, mint nemzedktrsainak szertelensge: hallt hoz msokra, s hallba visz. A przai letgyakorlat kpviselje hallval r clt; klti jelkpknt bekerlhet a szerelmi hzassg ldozatai kz.

BENVOLIO, a jfi

A komikai fogantats aranyifjak egyike, mindjk kztt a legkevsb csillog. Beszdes nevben jelzett szeld jszndkn tl jelleme alig van; inkbb csak sznpadi funkcit tlt be: mint egyttrz, egytt-mkz bart, rdekld hallgat, becsletes hrnk.

ESCALUS, Verona hercege

Tisztsge, mit tbbnyire a Shakespeare-komdiban, affle fbl vaskarika: polgrvros hbrura. Hivatala szerint a kzrend rzje s a civilizlt rci lettemnyese. Prtatlan fellllst jelzi, hogy mg egyik rokona (Mercutio) Montague-prti, msik (Pris) a Capulet-hzhoz hz. Egyenslyoz igyekezete teljhatalma ellenre is tehetetlen, mivel a fiatalok drmjban az idsebbek csak epizodistk lehetnek, nem sorsmeghatrozk.

Jlia dajkja ( a mindenttud szerelmi kzbenjr)

Alakja ( a Kertn ) a klasszikus komdibl kerlt az olasz novellba, melynek jellegtelen mellkszereplje itt pomps karakterr vlik, hogy humoros kzjtkaival ellenslyozza a tragdit. CSerfes szerepben Mercutio prja , de vele ellenttben a szerelem bels krhez tartozik. kpviseli a komikum hatrain bell a valsgrl mindent tud letvidm testisget. gy lesz ” praktikus” tancsval vgl a szerelem rulja,akit megvetssel maga mgtt hagy a vgzetbe indul Jlia.

Lrinc bart ( a tuds lelkiatya )

t a magasztos erklcsi elvek s a tvlati clok vezetik. Vgjtk -figurja, mint a Herceg , komoly s tiszteletre mlt. nzetlenl nemes indtk cselszvs mestere humanista termszetbvr, az emberi llek humorral megldott ismerje. Hogy lpst tartson a vgzettel,mind ktsgbeesettebb eszkzkhz knytelen folyamodni, vgl megfutamodik elle, s is magra hagyja Jlit.

Capulet s Capuletn ( a komikus apa s a protokollris anya )

Gondos szlk, csak ppen hirtelen felntt gyermekk letnek tvoli irnyti.Capuletn a szerelmes Jlia szmra elfsult, kzmbs idegen. Capulet sznesebb s vltozatosabb epizodista: kedlyes vnsgbl zord atyv, majd gysz-sjtotta aggastynn vltozik.

Montague s Montague-n ( az rnyk- szlk )

Montague csak engesztelhetetlen s tancstalan vnember, Montague- n “csak” belehal bnatba.A felntt fi mgtt homlyba vsz a rgi otthon: lssunk ebben is szimblumot?

Patikrius ( a hall zugrusa )

Kzpkori mdon emblematikus hall-figura: a mreg s az arany allegrikus azonossgra emlkeztet.

Pter, Smson, Gergely ( a Montague-hz komikus szolgi )

Mivel a darab tragdia nem tudnak kibontakozni. Csak Pter, a Dajka ksrje juthat nmi humoros epizdszerephez.

Baltazr, brahm ( a Montague- hz komikus szolgi )

Nincs jellemk, csak alkalmi funkcijuk. brahmnak nyoma vsz az els jelenet utn, Baltazr szerepe a hrvivsre korltozdik.

Rvid tartalma:

 

 

 

I. felvons

Az expozci, melyben kiderl a helyszn (Verona). Vgjtki jelenettel indul: a kt csald szolgi Verona ftern pajzn szjtkokkal srtegetik egymst. Vgjtki vons, hogy a szveg itt przban szl (a prolgus szvege szablyos szonettforma). A szolgk lthatan nem veszik komolyan a dolgot, csak akkor kezdenek vvni, amikor feltnik Benvolio: Montague szolgi eltte akarjk bebizonytani uruk irnti hsgket.

Csakhogy Benvolio maga is jra val ember (neve is beszdes: „Jakarat”-ot jelent). Leinti ket, de megjelenik Tybalt, aki mr nem jtszik a szavakkal: gyllete szvbl fakad, br az okt nem rtjk. Nem is tudjuk meg Shakespeare -tl, hogy a kt csald mirt gylli egymst. Shakespeare bizonyra szndkkal hagyta homlyban ezt a krdst, mint aki kihangslyozni akarta: nem fontos, kinek van igaza, az emberek ok nlkl is gyllhetik egymst.

A harc utn megjelenik Rme, s flrevonul Benvolival. Minden jel arra mutat, hogy viszonzatlan szerelemtl szenved, mgnem egyszer csak elrulja magt: „Ma hol ebdelnk?” – krdezi, mikzben lltlag ppen halni kvn. Szerelme pz csupn, mghozz tljtszott pz: a kor kzhelyei, petrarkista paradoxonokat szaval nagy szmban, majd hidegen kzbekrdez: „Tovbb folytassam?” s folytatja, mintha csak knyvbl olvasn, mit rez.

Egy jelenet erejig Paris tnik fel (mint ksbb megtudjuk, rokona a Hercegnek). Capuletnek udvarol, a lenya, Jlia kezt kri. Capulet vonakodik, hiszen Jlia csak tizenngy ves, de kitr a dnts ell, s a krt lnyhoz utastja. „Elssorban lenyom dnt, nem n” – feleli Prisnak egy szeret apa hangjn.

Rme s Benvolio ekzben Capulet egy szolgljtl megtudja, hogy bl lesz a Capulet-hzban. Kiderl, hogy Rme szerelme, Rozlia is ott lesz, s Benvolio rbeszli Rmet, hogy menjenek el a blba. Rozlia Capulet unokahga, azaz elrhetetlen Rme szmra. Ebben rejlik Rme viselkedsnek kulcsa: Rme – mint a legtbb tapasztalatlan kamasz fi – fl a lnyoktl, br szerelemre vgyik. Ezrt vlasztotta az elrhetetlen Rozlit, s ezrt adja a bval blelt szerelmest: ez a szerep egyszerre vja t, s tnteti fel rett frfiknt ugyanakkor.

A harmadik sznben megpillantjuk Jlit. Lthatan sose volt mg szerelmes, hiszen anyja krdsre, hogy frjhez mensre gondolt-e mr valaha, azt vlaszolja, hogy nem is lmodik rla. Anyja mgis r akarja beszlni, hogy legyen a grf Pris felesge, s mindekzben egyszer csak a kr klsejt dicsri. Felsznes jellemre vall, hogy a ltszatra ad, szerinte: „Finom belsnek jr a szp alak”. A jelenet harmadik szereplje, a Dajka itt mg kedvesen szabad szjnak hat, csak ksbb leplezdik le kznsgessge. Jlit gy szereti, mintha a lnya volna, mert vele egykor lenygyermekt csecsemkorban elvesztette.

A negyedik szn megerst gyannkban: Rme kamaszos flelmektl szenved. Capuletk kapujban mondvacsinlt kifogsokat keres, hogy tvol maradhasson a mulatsgtl: elbb jrakezdi a boldogtalan szerelmes szerept, majd egy kzmondst idz: „Ki gyertyt tart, az nem veszt a jtszmn.” Vgl egy baljs lomra fogja tartzkodst. Bartja, Mercutio kezdetben nem rti, majd megprblja eloszlatni Rme agglyait. Rme vrtelen shajaival szemben a szerelem rzki oldalt hangslyozza. A klti Mab-monolg egy mlyllektani elemzssel r fel, tanulsga az, hogy mindenki arrl lmodik, amire vgyik. Rme pp akkor vg kzbe, amikor az erotikus lmok kerlnek szba, ami az bizonytja, hogy tallva rzi magt. A szembests sikerrel jr: Rme felolddik.

A fszereplk tallkozsi jelenett lrai mozzanatokkal gazdagtotta Shakespeare. Lelkesltsgket ellenpontozza a szerelem merben testi formjval, amit a Capulet-hz szolgi kpviselnek; az idsebbek nosztalgija pedig a mulandsg rnyt vetti rmkre. Prbeszdk szablyos szonettformban hangzik el, htatukat vallsos metafork mutatjk. Rme btorsgnak titka egyszer: btorr tette az igaz rzs, s Jlia rokonszenve.

Finom prhuzam, hogy Tybalt is rmes szveget kap, a rm nyilvnvalan a szveg rzelmi erejt fokozza. Srtettsge, bosszvgya baljslat. Krvonalazdik teht tbb konfliktus is, pontosabban lappang veszlyforrs: a szerelmesek csaldi ellentte; Pris hzassgi terve s Jlia Rme irnti szerelme, Tybalt vad gyllete a vtlen Rme irnt.

II. felvons

Az els kt jelenete a szerelem kt arct, a testit s a lelkit szembesti. Mercutio sikamls clzsai ezttal j kontextusban tnnek fel: br tbbet mondtak Rme Rzhoz cmzett kopott „trubadrlrjnl”, most nem rik fel a szerelem valsgt. Mercutio nem ismeri mg a szerelmet, csak a testi vgyat, ez derl ki Rme megjegyzseibl a msodik szn elejn: „Sebet gnyol, kit seb nem rt soha.”

A hres erklyjelenet kt f tmja a nv s a szerelmi esk. rdekes, hogy a fiatalok ellensgeknek tartjk egymst, mg Capulet Rmerl a blban elismer szavakkal szlt. Az akadly teht elssorban bennk van, sajt eltleteiket kell most legyznik. A nv a fii sttusz jele, teht amikor Jlia Rmet arra kri, hogy tagadja meg nevt az szerelmrt cserbe, voltakppen arra kri, hogy tagadja meg csaldjt. A szerelem erejt fejezi ki Shakespeare azltal, hogy a csaldi ktelkeknl is ersebbnek mutatja

Ami a szerelmi eskt illeti, a kt cmszerepl jellembeli klnbsgrl kapunk kpet. Rme sznokiasan, eskdzik gre-fldre, Jlia jzan: tudja, hogy a szerelmi esk hitelt egyedl az rzsei biztostjk. Ha szerelmes, s hinni akar benne, hinni fog az esknek, ms garancia nincs r. Jzansga fejezdik ki prbeszdkben mindvgig: mg Rme klti szavakkal szl, szerelme letrt aggdik. A gyors temp, a sietsg Shakespeare lelemnye: a cselekmny a forrsmvekben hnapokig tartott. Nem ktsges, mi volt e vltoztatssal a clja: a szenvedly vgzetes hatalmt emelte ki.

 

Mivel idkzben megpirkad, Rme els tja gyntatjhoz, Lrinc barthoz vezet. Lrinc tuds pap, racionalista, azt hiszi, rtelme segtsgvel ppgy uralkodhat az emberi szenvedlyeken, mint a termszeten: „, nincs a fldn olyan silny anyag, / Mely gy vagy gy ne szolgln javad; / De nincs oly j, melyben ne volna vsz, / Ha balga mdra vele visszalsz! / A virtus bn, ha j irnyt veled, / S a bn – j ton – virtuss lehet” – halljuk monolgjban, mikzben a rten gygyfveket gyjtget. Magabiztosan rll a kockzatos kalandra: meggri, hogy titokban sszeadja a fiatalokat. Noha azt lltja, hogy a vros bkje lebeg szeme eltt, nem kizrt, hogy sajt leend befolysra is gondol.

Idkzben Mercutio megtudja, hogy Tybalt prbajra hvta ki Rmet. Amikor bartjt megltja, mgsem szl errl semmit, hanem kamaszos malackodsba kezd. A a malackods ezttal nincs Rme nyre: a fellegekben jr ppen. Nem is avatja be bartait a titkba: ha nem voltak mg szerelmesek, gysem rtenk meg.

A dajka tnik fel, s j arct mutatja: rhatnm cseld, aki ravaszul hzeleg, s kpmutatan szabadkozik, br elfogadja Rme pnzjutalmt. Nem rosszindulat, csak kznsges, mg jtszogat Jlival: gy tesz, mint aki rossz hrt hoz, hogy a j hrrel meglephesse.

III. felvons

A lappang veszlyforrsok mind felsznre trnek. Verona kztern sszefut Mercutio Tybalttal, s belekt, hogy tle Rmet megvja – tudja, hogy Tybalt ellene kszl, s azt is, hogy kivl vv. Csakhogy ppen feltnik Rme, gy Tybalt elengedi Mercutio srtseit a fle mellett, s hsnk ellen fordul. Egy srtst emleget, de mikor srtette meg t Rme? Soha. Capulet srtse jr az elvakult Tybalt eszben, hiszen a blon Rme miatt apsa lehorkolta, azrt a srelemrt venne most elgttelt. De hiba provoklja, Rme kitr elle, hiszen Tybalt immr Jlia nagybtyja a szemben. Hzassgrl azonban nem szmolhat be senkinek sem, ezrt Mercutio gyvnak vli, s helyette maga ront r a gyalzkod Tybalt.

A felvons els prbeszdben, melyben Marcutio ltszlag Benvoliot szapulja indulatos, kteked termszete miatt, valjban nmagt csfolja, hiszen az rtetlen Benvolio gy szl: „Ha n annyi viadalban ott vagyok, mint te, ne / adjanak a fejemrt egy fletlen gombot.” Azaz Mercutio kteked figura, s ezt tudja is magrl.

Sjhakespeare pesszimista emberkpe mutatkozik meg abban, hogy pr perccel ksbb mgis nekiront Tybaltnak, mer hisgbl, hiszen Rme nincs veszlyben. Nincs igaza, amikor a kt viszlykod csaldod hibztatja hallrt: sajt maga okozta elssorban.

Rmet lelkiismeret-furdalsa, szgyenrzete elragadja: prbajban megli sgort, Tybaltot. De alig ereszti le a kardjt, rbred ostobasgra, s feljajdul: „n, sors bolondja, n!” Elmenekl, mikor a vros sszesereglik. Megrkezik a Herceg is, s tletet hirdet. Hiba fllenti Benvolio, hogy Tybalt rontott Mercutiora, a Herceg Rmet nbrskodsrt mgis szmzetsbe kldi. Belle is az indulat beszl: „Gyllsgtekkel haragom vetekszik: / Vrem, Mercutio – vrben fekszik.”

A soron kvetkez jelenet a II. felvons 5. sznt idzi, de a flrerts ezttal nlklzi a komikumot: mg a Dajka beszmol a trtntekrl Jlinak, Jlia azt hiszi, Rme ngyilkos lett. Mikor Jlia vgre megtudja mi trtnt, tkozni kezdi frjt. Finom rszlet, hogy ugyanezt a dajktl nem tri el. St, szenvedlye egszen elragadja: apja s anyja hallt hajtan inkbb, mint Rme szmzetst. Maga is rdbben, hogy elvetette a sulykot, s kijzanodva azonnal szlei utn krdez. Ktsgbeesst ltva a Dajka ngyilkossgtl flti – ezrt rohan llekszakadva Rmert.

Lrinc bartnl folytatdik: hozz menekl Rme, s tle tudja meg az tletet. Akrcsak Jlia, is hisztrikusan reagl a hrre: nem hallgat a jzan rvekre, fldhz vgja magt, s ngyilkos akar lenni. Akr egy gyermek, csak akkor jzanodik ki, amikor az rkez Dajka rripakodik, s Lrinc bart is sszeszidja. A kt felntt megszervezik a fiatalok nszjszakjt: arra szmtanak, hogy egyms karjai kzt visszatr letkedvk.

Mg a szerelmesek az emeleten lelik egymst, a Capulet-hz fldszintjn Capulet s Pris sorsdnt dialgusa zajlik. Capulet ezttal maga srgeti Jlia s a grf eskvjt: gy prbl rokonsgba kerlni a Herceggel, akirl gy vli, biztosan neheztel r. Hiszen Mercutio a Herceg rokona volt, s Tybalt lte meg, Capulet felesgnek ccse. Htf van, s kitzik az eskvt cstrtkre.

Rme s Jlia hajnali bcsja a kzpkori lovagi lra egyik mfajt, a szerelmesek hajnali elvlsn keserg alba mfajt idzi. Shakespeare gy jelzi, hogy csak titokban szerethetik egymst, jllehet hzastrsak. A beteljesl gynyr visszaadja Rme letkedvt. A szmzets, Mantova sem olyan ijeszt mr. „Ott vr az let, itt vr a hall” – mondja.

Alig tvozik az ifj frj, megjelenik Capuletn, s lnya tudtra adja, hogy Prisnak grtk. Jlia hiba knyrg, apja hajthatatlan; nyilvn attl tart, ha most visszalpne, mg knosabb viszonyba kerlne a hercegi csalddal. Jlia hiba fordul segtsgrt anyjhoz, dajkjhoz, egyikk sem mer szembeszllni a dhng Capulettel. A Dajka attl tartva, hogy is leleplezdik, aljas tanccsal tetzi gyvasgt: Jlit, a frjes asszonyt arra bztatja, menjen felesgl a grfhoz.

IV. felvons

Jlia vgs remnye Lrinc bart. De a bart sem elg btor, hogy Capulet el lljon, s felfedjen mindent, amiben maga is rszes. Helyette kockzatos s bonyolult tervvel ll el, mely a tizenngy ves Jlitl kvetel btorsgot. Tetszhallt okoz lomitalt ad neki, s meggri, hogy a kriptbl Rme viszi Mantovba. El is indt egy bartot egy levllel Rmehoz nyomban.

Jlia, hogy idt nyerjen, ltszlag beleegyezik a Prissal ktend hzassgba. Capulet valsggal megzavarodik az rmtl: elbb szolgt kldet Jlival a grfhoz, majd maga szalad hozz. Elbbre hozza a hzassg idpontjt szerdra, nehogy lnya meggondolja magt. Az esemnyek felgyorsulnak, irnythatatlann vlnak.

Jlia monolgja e kislny knyszer felntt vlst tanstja. A felntt vls egyebek kzt abban ll, hogy slyos dntseket kell meghoznunk egyedl, s nem fogja a keznkket kzben senki. Jlia tette gy vlik sajtjv, hogy Lrinc barttal kapcsolatban is gyan merl fel benne, s knytelen vlasztani, vllalja-e a kockzatot. Hiszen okkal mondja az lomitalrl: „De htha mreg?…htha a bart / Mesterkedik csalrdul s megl, / Hogy elkerlje a gyalzatot, / Mert Rmeval sszeesketett?” retteg, ksrtetet lt, mgis megissza az italt, hogy hsgt megrizze.

Shakespeare nem engedi, hogy egyttrezznk a Jlia halln sirnkozkkal: Jlia szlei, a Dajka s Pris szavai hamisan csengenek most. Nemcsak azrt, mert amikor kellett volna, nem adtk jelt szeretetknek, hanem azrt is, mert stlusuk daglyos, s a suta szismtlsek komikusan hatnak. 1581-ben adtk ki angolul a rmai Seneca tragdiit, Shakespeare itt valsznleg ezeket parodizlja.

V. felvons

Meghozza a katasztrft. Az els jelenetben a csapsok kzt frfiv rett Rmet ltjuk viszont. Szolgja, Baltazr hoz neki hrt Jlia hallrl – nuralommal fogadja: elspad ugyan, de knnyeit visszafojtja. Csak egy shajt ereszt az gre, s mr a tennivalkra gondol: elszntan mrget vsrol, s Jlia a kripthoz indul.

Lrinc racionalizmusrl csak most alkothatunk kpet. Egy apr vletlen keresztlhzza szmtst: a szerzetes, akit Rmehoz kldtt, nem lphetett be, mert titrst a pestiskrhz poli kzl szemelte ki. E hrre Lrinc is Jlihoz igyekszik.

A Capulet-kripthoz rkezik Pris is: egy aprdjval ppen virgot helyez a srra, amikor Rme megrkezik Baltazrral, s megbontja a kriptt. Pris, aki flrerti a helyzetet, ellp rejtekbl, hogy elfogja Rmet, mint srgyalzt, mire Rme nvdelembl leszrja. De mit keresett jnek idejn Pris a temetben? , aki eddig tlsgosan is jzan volt, most szintn mrtket vesztett; fogadalmat tett Jlinak, akit voltakppen alig ismert: „Mindig, ha mr a nap leldozott, / Mtl virggal, knnyel ldozok.”

Mieltt Lrinc megrkeznk, Rme kiissza a mrget. Bcsmonolgja jabb vgzetes flrertssel terhes: az ledez Jlit halottnak vli.

Lrinc bart vgleges veresget szenved: hiba prblja menekteni Jlit, a lny nem kr a kolostorbl. Ezttal a blcs Lrincet is elragadja egy rzs: a kzelg rk zajra megrml, s Jlit magra hagyja. A lnyka pp annyi ideje marad, hogy vgezzen nmagval: szvben Rme trvel szerelmre roskad.

Dbbenet s rtetlensg rad mindazok szavaibl, akik megksrlik megrteni a trtnteket. A Herceg elssorban a szlket hibztatja, de tudjuk, hogy rossz nyomon jr. Maga sem dnttt mg a felelssget illeten, tancsba hvja alattvalit, hogy tletet hozzon.

A drma itt r vget. Shakespeare nem akarta a felelsket kutatni, clja mindenek eltt egy tragdia bemutatsa volt. Mint a grg tragdikban, az vben is felsejlik valami emberfeletti; Lrinc bart szavait brmely szerepl elmondhatn: „Mindannyiunknl hatalmasabb er / thzta szmtsomat.” Vgzetes vletlenek s vak szenvedlyek kusza szvevnye e drma szerint az let, mely szksgkppen magban hordja a katasztrft.

 
Olvas szoba

III.Richar kirly

A fsvny

A helysg kalapcsa

Az ember tragdija

Az reg halsz s a tenger

Az rlet szigete (Ted Clever)

Bnk Bn

Brinxtoni rejtly (A. Conan Doyle

Egri csillagok

Egyperces novellk

Goirot ap

Hrom testr (A.Dumas)

Ilisz

Ivan Gyenyiszovics egy napja

Kalandos vakci (Aszlnyi Kroly)

Kpnyeg

Kszv ember fiai 1.rsz

Kszv ember fiai 2.rsz

Legny a talpn (Rejt Jen)

Livi fhadnagy (Pekr Gyula)

Monte Cristo grfja 1-4.ktet(A.Dumas)

Odsszeia

Pipacs,a fenegyerek (Rejt Jen)

Robinson Crusoe

Rokonok

Rmeo s Jlia

Sorstalansg

Tenkes kapitnya (rsi Ferenc)

Titokzatos padls (Nemere Istvn)

Vrs larc (Pczely Jzsef)

 

 
retro mesk nemcsak kicsiknek

...amikor mg a mesk ugy kezddtek hogy "egyszer volt hol nem volt..." Ki ne szerette volna rgen a flesmacit,ugriflest,kocksfl nyuszit,dr.bubt...s mg sorolhatnm a kedvesebbnl kedvesebb fszereplket,akik valamikor beloptk a gyerekek szvbe magukat.nemrg bukkantam ezekre a meskre a neten,amit szeretnk veletek megosztani:J szrakozst kvnok hozz!

A kisvakond,A legkisebb ugrifles,A nagy ho-ho-horgsz,Atom-Anti,Flesmack,Frakk,Gusztv,,Jamie s a csodalmpa,Krem a kvetkezt!, Kocksfl nyl,Kukori,s kotkoda, Magyar npmesk,Mazsola s Td,Mesk Mtys kirlyrl,Mzga csald,Pom Pom mesi,Rumcjsz kalandjai ,Sebaj Tbis,Vizipk,csodapk

 
nnep-s emlknapok

Teljes nnepnaptr

Sokan vagyunk,akik tudjk milyen nnep mikor van.De mindenki tudja hogy valjban mirt vannak?Mire emlkeznk amikor mjus 1.-t,vagy mscius 15.-t nnepeljk?

A kvetkezkben megtudhatod honnan erednek nnepnapjaink,s hogyan nnepeljk.

Mrcius 15 : 1848-49-es szabadsgharc nnepe

Hsvt

Mjus 1. :A munka nnepe

Augusztus 20. :llamalapts nnepe

Oktber 23. :1956-os forradalom nnepe

December 25-26. :karcsony

 

 

 
chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG