Albert Camus:Pestis

Hangosk�nyv,itt meghallgathatod

Tartalom:

Oranban, egy csendes alg�riai kisv�rosban vagyunk. A r�vid bevezet�ben megfigyelj�k, hogyan dolgoznak, hogyan szeretnek, hogyan halnak meg ott az emberek. Ez a v�ros, ekkor m�g, eg�szen h�tk�znapi l�tv�nyt ny�jt. Kr�nik�sunk, Bernard Rieux doktor sorra l�togatja betegeit, �s szint�n beteg feles�g�t k�sz�ti egy utaz�sra, a gy�gyul�st �g�r� t�voli szanat�riumba. Az orvos felfigyel egy felett�bb furcsa jelens�gre: mindenfel� d�gl�tt patk�nyok hevernek, eleinte p�r tetem, majd napr�l napra t�bb. Megismerj�k a reg�ny f�bb alakjait, a P�rizsb�l �rkez� Raymond Rambert �js�g�r�t, a k�sz�l� reg�nye els� mondat�n t�ljutni nem tud� Joseph Grand v�rosh�zi hivatalnokot, a jezsuita Paneloux aty�t, a k�tes el��let� Cottard-t, �s a kor�bbi eszm�i�rt vezekl� Jean Tarrou-t, a p�r hete �rkezett idegent, ki a doktor mellett, az esem�nyek m�sik f� kr�nik�sa lesz.

A patk�nyinv�zi� egyre aggaszt�bb� v�lik, �s b�r van benne valami fenyeget�, senki sem tulajdon�t nagyobb jelent�s�get neki, f�k�pp, hogy p�r nap ut�n meg is sz�nik. Napok m�lt�n azonban a doktor h�zmestere megbetegszik, �s hatalmas k�nok k�zepette, hirtelen meghal. Ezzel a pillanattal �j id�sz�m�t�s kezd�dik a v�rosban. N�h�ny napon bel�l t�bb, hasonl� t�net� hal�leset k�vetkezik be, majd egyre t�bb �s t�bb, m�g az orvosok v�g�l k�nytelenek kimondani a hihetetlent, a megd�bbent�t: a r�g kiirtottnak hitt pestis �t�tte fel a fej�t. A csap�sok �ltal�ban k�sz�letlen�l �rik az embereket, noha folyamatosan jelen vannak az �letben, ez a j�rv�ny is k�sz�letlen�l �r mindenkit. Ellenszer nincs.

A v�rost vesztegz�r al� helyezik, lak�i foglyokk� lesznek, a t�voll�v�knek nem aj�nlj�k a hazat�r�st. A sz�ks�g�llapot miatt egyed�l maradt emberek kiszolg�ltatott� v�lnak a gyenges�gnek, �s az �rtelmetlen leig�zotts�gnak. Senki sem v�rhat k�ls� seg�ts�get, a j�indulat, a kiv�tel, �s az enged�ly szavak �rtelm�ket vesztik. De ekkor m�g mindenki azt hiszi, hogy a baj csak �tmeneti, �m az id� m�l�s�val az emberek r�d�bbennek, hogy b�rmelyik�k �ldozatt� v�lhat, �gy a pestis mindenki k�z�s �gy�v� lesz.

Ezzel a felismer�ssel indul a m�sodik fejezet. Az emberek sokf�lek�ppen reag�lnak a k�nyszer� csapd�ban. K�l�nb�z� st�ci�kat �lnek meg a bizonytalans�g �rz�s�t�l eg�szen a retteg�sig, a teljes kiszolg�ltatotts�gig. Ki belet�r�dik a helyzetbe, mint a mag�t nehezen kifejez�, f�l�nk Grand; ki l�zad �s felveszi a harcot, mint Rieux �s Tarrou; ki menek�lni pr�b�l a gondosan �rz�tt falakon �t, mint a szerelm�t�l elszak�tott Rambert; ki pedig �gyesked�sre, haszonszerz�sre rendezkedik be, mint Cottard. Csak�gy, mint b�rhol �s b�rmikor, ha csap�s �r egy k�z�ss�get. 

Id�vel a jajszavak term�szetess� v�lnak, az emberek belef�radnak a haszontalan sz�nalomba. Rieux doktor k�r� meghuny�szkodni nem akar� kis csapat szervez�dik, kik az �ldozatok mell� �llnak, �s erej�kh�z, lehet�s�geikhez m�rten seg�tik a r�szorultakat. Rambert mindent elk�vet, hogy kijusson a vesztegz�r al� vett v�rosb�l, de bel�tja, hi�ba az er�fesz�t�se, v�g�l Rieux mell� �ll � is, csatlakozva az �nk�ntes seg�t�k t�bor�hoz.

A r�vidke harmadik fejezetben, ny�r v�g�re, a pestis m�r mindent elbor�t, a rag�ly tet�zik. Az egy�ni sorsok elt�nnek, csak egyetlen kollekt�v t�rt�net, a pestis l�tezik m�r. Az �ldozatok sz�ma messze meghaladja a temet� �s a temetkez�si helyek lehet�s�geit, a kegyelet mell�kess�, a temet�s szem�lytelenn� v�lik, a halottak t�meg�t imm�r villamossal sz�ll�tj�k a kremat�rium fel�. Az egym�st�l elszak�tott emberek eml�kezete lassan a k�pzelet�kkel egy�tt huny ki, a m�lt �s a j�v� fogalma elt�nik, csak a k�ts�gbeesett, f�sult jelen l�tezik m�r. „A k�ts�gbees�s megszok�sa rosszabb, mint maga a k�ts�gbees�s”- �rja Camus. A pestis, Rieux doktor rem�ny n�lk�li k�zdelm�ben, egy v�get nem �r� veres�get jelent. 

A negyedik r�szben, mikor a pestis �lland�sul, megjelenik a f�radts�g, �s a k�z�ny. Az orvosok m�r r�g nem gy�gy�tanak, csak diagnosztiz�lnak, adminisztr�lnak �s elrendelik az elk�l�n�t�st. M�gis, e j�v�tlen�l verg�d�, halott v�rosban, egy csendes �jszak�n elj�n a bar�ts�g �r�ja a megf�radt Rieux �s Tarrou sz�m�ra. Emberek tudnak maradni az embertelens�gben. V�llvetve, a k�z�s �gy�rt. �s elm�lik a Kar�csony is, ami ink�bb a Pokol, mint az Evang�lium �nnepe, ebben a szeretet n�lk�li vil�gban. Roppant �rzelmi viharok d�lnak szerepl�ink lelk�ben. Rambert, aki id�k�zben megtehetn�, hogy kisz�kj�n a v�rosb�l, m�gis marad, mert m�r ideval�nak �rzi mag�t, �s nem tudja cserbenhagyni t�rsait. Paneloux atya, ki eleinte a vall�s jav�ra akarja felhaszn�lni a j�rv�nyt, egy �rtatlan kisgyermek, a b�r� kisfia hosszadalmasan gy�trelmes hal�ltus�j�t v�gign�zve eljut szinte „az eretneks�g hat�r�ra”, meghal, �s nem der�l ki, hogy a hit�ben val� megrend�l�se, vagy a pestis vitte-e el. �s ekkor halv�ny rem�nysug�rk�nt, a pestissel fert�z�tt Grand hirtelen meggy�gyul, el�j�nnek �jra a patk�nyok, �s �gy t�nik, a j�rv�ny megh�tr�l.

Az �t�dik r�sz elej�n felcsillan a rem�ny. A h�napok alatt kik�s�rletezett sz�rum hatni kezd, noha az �ldozatok sz�ma m�g jelent�s, egyre t�bben gy�gyulnak meg. �s a k�z�ss�gi trag�dia visszaszorul�s�val el�t�rbe ker�lnek az egy�ni trag�di�k. Rieux vesztes�ge is �ri�si. Feles�ge a t�voli szanat�riumban, mag�nyosan hal meg, �s az utols�k k�zt bar�tja Tarrou is a pestis �ldozata lesz, miel�tt m�g bar�ts�guk kiteljesedhetett volna. �s egyszer csak elj�n az id�, mikor a j�rv�ny elm�lik, az �let �jra indul a megnyitott v�roskapukon, �s meg�rkezik az els� vonat is az �llom�sra. Vajon mi v�ltozott majd egy �v alatt? Folytat�dhat-e minden onnan, ahol a j�rv�ny el�tt abbamaradt? A b�ke j�tt el, vagy csak a fegyversz�net? Rieux pontosan tiszt�ban van vele, hogy ez a kr�nika nem a v�gleges gy�zelem kr�nik�ja. A vesz�ly mindig lesben �ll, �s t�relmesen v�r, hogy b�rmikor �jra lecsaphasson valahol a gyan�tlan emberekre.

Elemz�s:

A reg�ny 1947-ben jelent meg.

A m� 5 fejezetre tagol�dik:

1. A patk�nyok el�z�nlik a v�rost �s megd�glenek.

2. Az emberek megbetegszenek, hasonl� t�neteket produk�lva, mint a patk�nyok: daganatok, t�lyog, l�z, helyi gyullad�sok, sz�rny� szag, stb. A le�r�sban naturalista m�don: igen r�szletesen mutatja be a t�neteket.

3. Egyre szaporodnak a halottak, a v�ros vezet�i k�nytelenek elismerni a j�rv�nyt. Karant�nt rendelnek el: senki sem hagyhatja el a v�rost. A halottak sz�m�nak emelked�s�vel a temet�sek egyre szem�lytelenebb� v�lnak, a v�g�n m�r villamosokkal sz�ll�tj�k a kremat�riumba a halottakat. Az emberek belef�sultak a hal�lesetek sorozatoss� v�l�s�ba ahogy Tarrou mondja: minden egyes nap halottak napja volt.

4. Tet�pont: a b�r� kisfia hal�l�nak r�szletes le�r�sa. Minden l�nyeges szerepl� v�gign�zi a kisfi� sz�tlan haldokl�s�t, mert egy �jfajta sz�rummal pr�b�lnak seg�teni rajta. Az esem�ny megrend�t� hat�s�, a jelenlev�ket a l�tez�s abszurd volt�val szembes�ti.

5. Eg�szs�ges patk�nyok b�jnak el�, elkezdenek gy�gyulni a betegek, megsz�nik a pestis.

A reg�ny cselekm�nye egy kital�lt, de m�ly alaposs�ggal le�rt j�rv�ny majd egy �v alatt t�rt�n� lefoly�sa, az �sszezavart emberek viszonyul�sa a megmagyar�zhatatlan rettenethez, �s egym�shoz. A m� tulajdonk�ppen egy kr�nika, a pestis kr�nik�ja. �t fejezetre tagoz�dik, a j�rv�ny k�l�nb�z� fokozatainak megfelel�en.

Ami a t�ny, hogy Camus e reg�ny�ben a pestissel szimboliz�lja a n�cizmus borzalm�t, a rem�ny �s k�ts�gbees�s szor�t�s�ban �l� emberek verg�d�s�t. F�h�se pedig a Szisz�phosz m�tosz irodalmi megtestes�l�se, a k�zd�, �s a sors ellen l�zad� ember, aki a gy�zelem�rt sz�ll harcba nap mint nap. Parttalan munkafolyam, f�j� tehetetlens�g, hi�baval�s�g, k�ts�gbeesett mag�ny, ezek a jellemz�i. Tal�n m�gis a f�h�s legnagyobb l�zad�sa a sors ellen, hogy az �rtelm�t nem keresve, v�llalja a kil�t�stalan k�zdelmet.

A t�rt�net az�rt aktu�lis, mert b�rmely �lethelyzetre kiterjeszthet�, amelyben az ember korl�tozva, szeretteit�l elszak�tva �rzi mag�t. A csal�d, l�tbiztons�g, eg�szs�g nem mag�t�l �rtet�d� javak, hanem kiv�lts�g. Akkor tudunk megbirk�zni a h�tk�znapi �s a rendk�v�li neh�zs�gekkel, ha ezt szem el�tt tartjuk.