Szorongás a suliban.
A gyerekeknél tapasztalható stresszreakciók majdnem mindig azzal az igényükkel vannak közvetlen kapcsolatban, hogy nagyon fontos számukra környezetük elfogadó, pozitív visszajelzése. Ezt a légkört a legtöbb családban a szülők, rokonok megteremtik számukra, de az iskolába kerüléskor esetleg meg kell küzdeniük érte. Ez sok gyerek számára stresszes, szorongó időszakká változtatja az iskolai éveket.Gyakran tapasztalom, hogy ami nekünk, felnőtteknek annyira egyértelmű, az a gyerekeknek sokszor kérdéses. Ők szeretik hallani, mennyire szeretjük őket, mennyire nagyra értékeljük ezt vagy azt a tulajdonságukat.Még ki sem derült, mennyire tehetséges a gyerek az iskolában, és máris egy csomó olyan hatás éri, ami stresszre ad okot. Emellett még meg kell tanulnia olvasni, írni, számolni, és lássuk be, ezek önmagukban sem egyszerű műveletek.
A teljesítménykényszer ugyanolyan lélekgyilkos, mint a kudarc, mivel a jól teljesítő gyerekek gyakran úgy érzik, nekik kötelező hozni a színvonalat, és mindig az élen járni. Ők nem hibázhatnak.
Hogyan oldhatjuk a stresszt és a szorongást?
Mérd fel reálisan a gyerek képességeit, és ne várj többet annál, mint amire képes, de adj meg neki minden segítséget ahhoz, hogy azt viszont tudja hozni.Ha nehézségei adódnak az iskolában, keressetek segítséget a fejlesztésre. A szakértelem nélküli monoton gyakoroltatás megrendíti a bizalmát, bizonytalanná teszi, és szép lassan félni fog tőled.
Nos, az alap az itt van fentebb. Elfogadás, reális elvárások (Tedd meg, amit tudsz, s ha nem sikerül, nincsen baj), nyugodt, szeretetteli közeg, rendszeres pozitív megerősítés, iskolai plusz gyakoroltatás elkerülése otthon, sok mozgás, közös programok, ahol a gyerekkel beszélgetünk.
Gondoltál- e már arra, mennyire ismered a gyereked. Egy- egy szituációban megkérdezed- e, mit szeretne ő, mit érez ő. Feltetted- e már neki azokat a kérdéseket, amik valóban foglalkoztatják, és meghatározzák a világhoz való viszonyát?
Otthoni tanulás:
Ha a házi feladatot otthon kell megcsinálni,és már ettől görcsös, ideges,feszült lesz a gyerek,az a legfontosabb,hogy először megnyugtassuk.Nem úgy kell nekifogni hogy neki ez a dolga,hanem vezessük rá hogy jó dolog a tanulás,új dolgokat tud meg, így okosabb lesz.A másik hogy tegyük érdekessé,viccessé a tanulást.Így sokkal könnyebb lesz számára is megtanulni.Egyes eseményeket igen nehéz megérteni a gyerekek számára,ezért érdemes viccesen előadni először az eseményeket.
pl.:
A történelem nem könnyű tantárgy egy tanulással küszködő gyerek számára.Először olvassuk el mi hangosan,majd magyarázzuk el miről van szó,hogy egyáltalán megértse mit kell megtanulnia.aztán olvassa el ő is hangosan.Ne szidjuk le ha hibázik az olvasásban,vagy az értelmezésben!Csináljunk belőle egy poént!De ne gúnyolódjunk!
Egy hosszabb terjedelmű anyagot szakaszokban tanulja,és minden szakasz után mondja el elölről amit eddig megjegyzett.Ha elakad,segítsük ki,de ne kezdje emiatt elölről az egészet!
Nem könnyű verseket se tanulni,főleg a nehéz nyelvezetű verseket,mivel ezeket régen írták.Akkoriban más szavakat használtak,másképpen is beszéltek,amin a mai gyerekek csak mosolyognak.A versek megtanulásában még nagyobb lehetőség van arra hogy viccesen tanulják meg.El kell olvasni ,értelmezni,átbeszélni a mondanivalóját,és utána mehet a szöveg megjegyzése.Ezt többnyire érdemesebb versszakokra bontva tenni.Minden versszak megtanulása után együtt mondassuk fel elejétől az összes versszakot.
Szorongás: Amit a szülő tapasztal:
-
A gyermek nem azt nyújtja az iskolában, ami tőle elvárható lenne, bár jóval többet tud.
-
Gyakran fáradékony, nyűgös, befelé fordul, szomorú.
-
Alvás zavarok lépnek föl (nem tud elaludni, éjszaka felébred, „jár az agya”.)
-
A számára félelmetes helyzetekben megfutamodik (nem megy be dolgozatokra, lóg az iskolából, nem jár haza, csavarog, stb.)
-
Gyakran képes „lebetegíteni magát” bizonyos fajta megmérettetést jelentő helyzetek előtt (fejfájás, láz, hasmenés, stb.)
-
Ingerlékeny, sértődékeny, könnyen „bevágja a durcát”.
-
Semmi sem jó neki, pesszimista.
Szorongás: Amiről a gyermek beszámol:
görcsöl,
heves szívdobogása van,
fáj a feje
izzad,
remeg,
émelyeg, hányingere van,
szédül, akár el is ájul,
gyakran jár WC-re
Mit tehet a szülő, ha a gyermeke szorong?
Mielőtt kétségbe esne gyermeke problémái miatt, érdemes jobban megvizsgálni a helyzetet és a körülményeket.
-
Olyan dolog miatt szorong a gyermeke, amitől más gyermek is szokott?
-
Történt vele valami a múltban (nevetségessé vált a többiek előtt az órán, és ennek már jó ideje), és emiatt még most is retteg, aggodalmaskodik a felelések miatt?
-
A szorongása egyre több helyzetben jelentkezik?
Amennyiben a gyermek félelmei túlzóak, nem megalapozottak, vagy olyanok, amelyeket a legtöbb gyermek az ő korában hasonló helyzetekben már meg tud oldani, miközben ő erre nem képes, emellett szorongása hosszabb ideje fennáll (legalább 3 hónap), akkor komolyan foglakozni kell a problémával.
Arra is figyeljünk, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítunk gyermekünk félelmének? A gyermeket az előtte lévő feladat megoldásában jelentősen hátráltathatjuk, ha a problémát túlságosan felnagyítjuk előtte. Ugyanakkor a helyzet elbagatellizálása sem válik előnyére. A legjobb először együtt megbeszélni a helyzetet.
Hogyan oldhatja a gyermek a saját enyhébb szorongását a szülő segítségével?
Hogyan beszélje meg a szülő a gyermekkel a számára kritikus helyzeteket, amitől szorong?
Érdemes először megismerni a gyermek álláspontját:
-
Mit érez egy ilyen helyzetben?
-
Szerinte mikor, milyen körülmények között alakulhatott ki a szorongása? (Ez fontos információ lehet a szülő számára.)
-
Hogyan próbálta eddig a gyermek oldani a szorongását?
Ezekhez a kérdésekhez szükség van a szülő nyitottságára, kíváncsiságára, érdeklődésére. A beszélgetés során a saját vélemény hangoztatása helyett bátorító, bíztató kérdésekkel tudhat meg minél többet a gyermek helyzetéről.
Ezt követően dolgozzanak ki együtt megoldást több lépésben. A szorongó gyermek esetében csak kis célokat érdemes közösen kitűzni. Szükség van olyan támogatásra, ami még nem terhes a gyermeknek, hiszen pont az ellenkezőjét érnénk el azzal, ha állandóan a „nyakán lógnánk”.
Szülőként érdemes csak annyit elvárni a gyermektől, amire még képes.
Mikor érdemes a szorongás miatt szakembert keresni?
Abban az esetben, ha a gyermek szorongása:
-
hosszú ideje tart, több mint 3 hónapja és nem csökken.
-
vagy akadályozza az életvitelét, tanulását, társas kapcsolatait.
-
vagy az életének egyre több területén jelentkezik.
-
vagy a fizikai tünetek erősödnek, (hányás, hasmenés, fejfájások, izzadás, tic, stb.)
-
vagy elalvási, alvászavarok lépnek fel.
Itt nem tértünk ki részletesen a pánikbetegségre, a kényszeres cselekedetekre, kényszeres gondolatokra, és a poszttraumás stressz szindrómára. Ezekben az esetekben mindig keressen szakembert a gyermeke problémáira. Az ilyen helyzetekben nincs mire várni! A gyermek érdekében feltétlenül meg kell keresni a helyi Nevelési Tanácsadót.
Forrás:http://www.boldog-gyermek.hu
|