Erich Kastner �lete:

�rt, az �lm�ny �r�kre pacifist�v� tette, �s a sz�vbetegs�g�t is val�sz�n�leg ennek k�sz�nhette. A h�bor� befejezt�vel visszat�rt Drezd�ba �s kit�n�vel elv�gezte a drezdai tan�rk�pz�t. �m nem el�gedett meg a tan�ri szakm�val, �gy d�nt�tt egyetemre megy. Lipcs�ben tanult sz�nh�ztudom�nyt, filoz�fi�t, t�rt�nelmet �s germanisztik�t. 1923-t�l szerkeszt�je lett a Leipziger Tagelblattnak, �s rengeteg m�s lapnak is bedolgozott. 1925-ben a filoz�fia doktorak�nt fejezte be az egyetemet, majd elk�lt�z�tt Berlinbe. Ekkor m�r elismert �js�g�r�k�nt anyagi gondok n�lk�l �lt. A n�ci hatalom�tv�tel ut�n, t�bb �r�t�rs�val ellent�tben nem hagyta el N�metorsz�got, val�sz�n�leg az �desanyja miatt. A Gestapo t�bbsz�r is zaklatta, az 1931-ben �rt Fabian: egy moralista reg�nye c�m� k�nyv�t pornogr�fnak min�s�tett�k �s 1933-ban a nagy k�nyv�get�skor el�gett�k. Ez alatt az id�szak alatt N�metorsz�gban nem publik�lt�k a m�veit, de Berthold B�rger �ln�ven tov�bbra is �rt, t�bbek k�z�tt p�ld�ul a M�nchausen b�r� c�m� film forgat�k�nyv�t, �s sz�rakoztat� reg�nyeit Sv�jcban adt�k ki. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n elk�lt�z�tt M�nchenbe, itt a Neue Zeitung rovatvezet�je lesz, �s a Der Pinguin ifj�s�gi lap elind�t�ja, szerkeszt�je. Id�s kor�ban nehezen viselte el a megosztott N�metorsz�gban uralkod� viszonyokat, b�nat�t alkoholba �s cigarett�ba folytotta. 1974-ben nyel�cs�r�kot diagnosztiz�ltak n�la, �s, miut�n visszautas�totta a k�rh�zi kezel�st, 1974 j�lius 29-�n elhunyt.

K�stner nagyon sikeres volt gyermekeknek �rt k�nyveivel, amelyek sok kiad�st �rtek meg, t�bb nyelvre leford�tott�k �s megfilmes�tett�k azokat. 1951-ben A k�t Lotti forgat�k�nyv�vel elnyerte a legjobb forgat�k�nyv d�j�t, 1956-ban M�nchen v�ros irodalmi d�j�t �s 1957-ben a B�chner-d�jat, majd 1960-ban a Hans Christian Andersen-d�j �s 1968-ban a Lessing-gy�r� k�vetkezett.

Legismertebb m�vei:

Emil �s a detekt�vek (Ford. D�ry Tibor), /1957/, ifj�s�gi reg�ny.

A rep�l� oszt�ly [Ford. Havas J�zsef), /1934/; A rep�l� oszt�ly (Ford.: B. Rad� Lili), 1960; ifj�s�gi reg�ny,

H�rom ember a h�ban (Horv�th Zolt�n ford�t�s�t �tdolgozta: S�rk�zy Elga), 1984; reg�ny,

Emil �s a h�rom iker (Ford. Borb�s M�ria), 1979; ifj�s�gi reg�ny,

A k�t Lotti (Ford. T�th Eszter, T�r�k S�ndor), 1958; ifj�s�gi reg�ny,

Az �llatok konferenci�ja (Ford. T�m�r Gy�rgy), 1990; ifj�s�gi reg�ny,

Erich K�stner mes�l (Till Eulenspiegel – A schildai polg�rok – M�nchhausen – Gulliver utaz�sai – Don Quijote) (Erich K�stner erz�hlt) (Ford. R�naszegi �va), 1992...