Arany J�nos �letrajza:

Sz�rmaz�sa

Az Arany csal�d �si f�szke K�les�ren tal�lhat�, innen k�lt�ztek el�bb Szil�gynagyfaluba, majd Szalont�ra; els� f�ldj�ket �s nemess�g�ket Bocskai Istv�nt�l kapt�k, c�mer�ket I. R�k�czi Gy�rgy adom�nyozta 1634-ben, de ezt elvesztett�k, amikor M�ria Ter�zia 1745-ben herceg Esterh�zy Antalnak adom�nyozta a hajd�v�rosokat. A nemeslev�l birtok�ban a fam�lia 1778 �ta k�l�n pereskedett juss��rt, de nemess�g�ket jogi �ton sem siker�lt visszaszerezni�k.

Gyermekkora

1817. m�rcius 2-�n sz�letett, a vagyontalan csal�d tizedik gyermekek�nt. (Kilenc testv�re k�z�l csak a legid�sebb, S�ra maradt �letben.) Sz�lei, Arany Gy�rgy (1757 – Nagyszalonta, 1844. janu�r 2.) �s Megyeri S�ra (1772. november 2. – Nagyszalonta, 1836. augusztus 20.) f�ldm�vesek voltak.

Sz�leinek k�s�i �s egyetlen fi�gyermeke volt; amikor sz�letett, n�v�re m�r r�g f�rjhez ment, gyermeke is volt. Sz�lei h�v� reform�tusok voltak, �s �gy J�nos fiatal kor�t�l b�k�s, csendes k�rnyezetben n�tt fel, id�s sz�leivel. Tanul�konys�ga kor�n felt�nt: mire hat�vesen iskol�ba ker�lt, m�r nemcsak t�k�letesen olvasott, hanem m�r ismert bibliai t�rt�neteket, �nekeket �s a k�nny� irodalom term�keit is. M�r iskolai �vei alatt v�rosszerte ismertt� v�lt verseir�l.

Iskola�vei

Szalontai iskola�veinek v�g�n, hogy sz�lei anyagi helyzet�n k�nny�tsen, a tanul�s mellett tan�tott is, �s az iskol�ban lakott. 1833-ban a k�lt�szeti oszt�lyba l�pett, majd novembert�l Debrecenben tanult. Mivel rem�nyei nem v�ltak val�ra �s p�nze kev�s volt, 1834 m�rcius�ban Kis�jsz�ll�sra ment egy �vre, ideiglenes tan�t�nak, hogy egy kis p�nzt szerezzen tanulm�nyai folytat�s�ra. Kis�jsz�ll�son T�r�k P�l, a k�s�bbi reform�tus p�sp�k volt a rektor, aki megnyitotta jeles k�nyvt�r�t Arany el�tt, aki �jjel-nappal olvasott. A n�met �s francia nyelvben is elm�ly�lt, �s latinb�l, n�metb�l ford�tgatott, s�t a k�lt�szettel is k�s�rletezett. Egy �v m�lva visszament Debrecenbe, ahol tan�rai is felfigyeltek r�. Kis�jsz�ll�si aj�nl�leveleivel �s szorgalm�val hamarosan az oszt�ly �l�re ker�lt, �s a tan�t�s folyt�n anyagi helyzete is t�rhet�v� v�lt. (Mag�ntan�tv�nyai k�z� tartoztak Erd�lyi J�zseftan�r l�nyai.) Az iskolai egyhang�s�got megun� Arany azonban nem tan�t�, hanem fest� vagy szobr�sz akart lenni, �gy 1836 febru�rj�ban �nk�nt elhagyta a koll�giumot.

Sz�n�szi p�lya

Tan�rait meglepve, Debrecenben a F�ncsy �s L�szl� igazgat�sa alatt m�k�d� sz�n�szt�rsulathoz szeg�d�tt, ez azonban m�r �prilis 1-j�n f�loszlott. Ekkor a Hubay �ltal toborzott v�ndorsz�n�sz-csapathoz csatlakozott, �s Nagyk�roly, majd Szatm�r, v�g�l pedig M�ramarossziget lett v�ndorl�suk c�lja. A n�h�ny havi sanyar� v�ndorl�s �s h�nyattat�s sor�n megtapasztalta az egyre �rezhet�bb nyomort. Ekkor egy �jszaka, �lm�ban halottnak l�tta �desanyj�t, ez�rt hazaindult, gyalog. Amikor haza�rt, megtudta, hogy apja megvakult, �s k�t h�ttel k�s�bb anyja koler�ban meghalt – ennek hat�s�ra egy ideig elhallgatott benne a k�lt�. Egyh�za �s a v�ros r�szv�ttel tekintett a fi� sors�ra, �s megv�lasztott�k �t conrectornak. Sz�l�hely�n a grammatikai oszt�lyokat tan�totta 1839 tavasz�ig, majd egy �vig �rnokk�nt helyezkedett el a v�rosn�l, v�g�l rendes aljegyz� lett Nagyszalont�n.

Az 1836-t�l 1840-ig terjed� id�szakban is sokat olvasott: Shakespeare (n�met ford�t�sban), el�vette Hom�roszt is, a francia irodalomb�l pedig Fran�ois F�nelon T�lemakhosz kalandjai c�m� reg�nye, illetve Florian m�vei ut�n Molière-t kezdett olvasni, illetve Cr�billon r�mdr�m�it forgatta.

1840 november�ben feles�g�l vette Ercsey Juliann�t, egy �gyv�d �rva, vagyontalan le�ny�t, akit�l 1841-ben sz�letett Juliska l�nya �s 1844-ben L�szl� fia. L�szl� k�s�bb ismert bank�r, n�pk�lt�szet-gy�jt�, kit�n� k�lt� �s irodalomtud�s lett. Ezekre Arany nagyon b�szke volt.

A vil�gosi fegyverlet�tel ut�n egy ideig bujdosni k�nyszer�lt, majd k�z�leti szerepet nem v�llalva visszat�rt Szalont�ra. Id�k�zben Tisza Lajos megh�vta Gesztre, hogy fi�t, Domokost k�lt�szetre oktassa. Szeml�let�nek ellentmond�saira jellemz�, hogy a bukott forradalmat k�tf�lek�ppen �rt�kelte: el�gikusan �s ironikusan.

Az 1851. �v m�sodik fel�ben a nagyk�r�si reform�tus gimn�ziumban a magyar �s latin nyelv �s irodalom tan�r�v� v�lasztott�k, �s az �v �sz�n eg�sz csal�dj�val ide is k�lt�z�tt. A hely parlagiass�g�val feloldhatatlan ellentmond�sba ker�lt tehets�ge, 10 �ven kereszt�l m�gis lelkiismeretes, pontos tan�r volt. 1856-t�l fogva �jra dolgozgatott foly�iratokba s albumokba, legink�bb l�rai k�ltem�nyeket �rt. Ebb�l az id�szakb�l sz�rmaznak nagyobb m�vei is. Nagyk�r�si tan�rk�nt rendszeresebben kezdte tanulm�nyozni a magyar nyelvet �s irodalmat, illetve a vil�girodalom nagyobb eposzait is �jraolvasta. N�h�ny �rtekez�st �rt az Uj Magyar Museumba is (1854, 1857).

A Magyar Tudom�nyos Akad�mia t�z �vi sz�net ut�n megtartott nagygy�l�s�n, 1858. december 15-�n el�bb levelez�, majd m�g aznap rendes tagj�v� v�lasztotta. Sz�k�t 1859. okt�ber 31-�n Zr�nyi �s Tasso c. �rtekez�s�vel foglalta el. Ekkoriban betegeskedni kezdett, gyomorb�ntalmak k�nozt�k. 1860. j�lius 15-�n a Kisfaludy T�rsas�g igazgat�j�v� v�lasztotta, �gy Pestre k�lt�z�tt, �s m�g az �v november�ben megind�totta a Sz�pirodalmi Figyel�t, amelyet 1862 okt�ber v�g�ig szerkesztett. 1863-ban ism�t lapot ind�tott: a Koszor�t, amely 1865 j�nius�nak v�g�n sz�nt meg. Arany mindk�t lapban sz�mos cikket – �r�i arck�peket, �rtekez�st a magyar versel�sr�l – �s b�r�latokat �rt. Bels� fesz�lts�ge versek �r�s�ra �szt�n�zte. L�r�ja ebben az �vtizedben bontakozott ki legsokoldal�bban. M�lyen �t�lte a polg�rosod� vil�g elidegened�s�t.

1865-ben le�nya, Juliska, m�hgyullad�st kapott - szervezete legy�ng�lt, majd a t�d�baj v�gk�pp legy�zte, f�l �vvel azut�n meg is halt, hogy Sz�l K�lm�nt�l megsz�letett kisl�nya, Sz�l Piroska (a k�lt� unok�ja). Szeretett le�ny�nak v�ratlan hal�la m�lyen megrend�tette Arany J�nost, olyannyira, hogy amikor verset kezdett �rni l�nya eml�k�re, a negyedik sor ut�n megakadt, s ezt �rta f�zet�be a folytat�s helyett: „Nagyon f�j! nem megy!” A csal�di �let�ben bek�vetkezett trag�dia hat�s�ra t�bb mint egy �vtizedre a k�lt� is elhallgatott benne. 1868-t�l Arany�k nevelt�k Juliska kisl�ny�t, aki 21 �ves kor�ban ugyancsak a t�d�baj �ldozata lett.

Szalay L�szl� elhunyt�val a Magyar Tudom�nyos Akad�mia titk�ra lett 1865. janu�r 26-t�l, majd az �j alapszab�lyok kihirdet�se ut�n, 1870. janu�r 17-�n a k�zgy�l�s f�titk�rnak nyilv�n�totta. Ferenc J�zsef koron�z�sa alkalm�val, 1867-ben a Szent Istv�n-rend keresztj�vel t�ntette ki.

1865-t�l 1876-ig eredeti m�vein alig dolgozott valamit. 1877-ben lemondott f�titk�ri hivatal�r�l, de ezt az Akad�mia nem fogadta el. A test�let csak harmadik k�r�s�re, 1879-ben fogadta el lemond�s�t. Miut�n titk�ri fizet�s�t 1877 �ta nem vette fel, felk�rt�k, hogy legal�bb az akad�mia palot�j�ban elfoglalt lak�s�t tartsa meg, egyszersmind a tiszteletbeli f�titk�ri c�mmel ruh�zt�k fel 1879. m�jus 22-�n. Ugyanezen a gy�l�sen igazgat� tagg� is v�lasztott�k. Visszavonul�sa ut�n sz�mos l�rai k�ltem�nyt s ballad�t �rt. 1879-ben k�sz�lt el a Toldi szerelme c�m� elbesz�l�s tizenk�t �nekben, amelynek els� kiad�sa k�t h�nap alatt elfogyott. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia �s a Kisfaludy T�rsas�g is jutalm�val t�ntette ki. �lete v�g�n Arany nagyobb v�llalkoz�sai k�z�l csak a Toldi szerelm�t fejezte be.

 

A k�lt� arck�pe

Betegs�ge �s hal�la

Arany irodalmi munk�j�t az is megnehez�tette, hogy megrend�lt az eg�szs�ge: 1868-ban vesz�lyes m�j- �s b�lgyullad�st �llap�tottak meg n�la, emiatt �venk�nt a karlsbadi f�rd�t kellett l�togatnia. 1870-ben megoper�lt�k, �s t�bb epek�v�t is elt�vol�tott�k. Hall�sa �s szeme is gy�ng�lni kezdett, de neje gondoskod�s�nak �s megfelel� �trendj�nek k�sz�nhet�en m�g hivatalos �ll�s�t is bet�lthette.R�gi betegs�ge, a heveny h�rg�gyullad�s, 1878 �prilis�ban �jra kit�rt rajta, de a szokottn�l s�lyosabban. V�g�l a Pet�fi-szobor 1882. okt�ber 15-i avat�s�n megf�zott �s t�d�gyullad�st kapott. Ett�l kezdve �llapota fokozatosan romlott, �s n�h�ny nappal k�s�bb, 1882. okt�ber 22-�n d�li 12 �rakor elhunyt Budapesten, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia palot�j�ban, �lete 66., h�zass�g�nak 42. �v�ben.

Arany J�nos �sszes k�ltem�nyei