Honor de Balzac: Goriot ap teljes olvasmny
Tartalom:
A regny elso sznhelye Vauquer-n hza. Vauquer-n, leny nevn de Conflans, negyven ve tart penzit a Neuve-Sainte-Genevive utcban. Pras egyik legvisszatasztbb s legismeretlenebb kerletben talljuk magunkat. A Vauquer-hz nven ismert penzi cgtbljn ez olvashat: Polgri penzi mindkt nem s egyebek szmra. A krnyk s a kert megismerse utn belpnk a hzba, amelyben a doh. a pensz, az avassg szaga rzodik. cska, tredezett btorok, mocsok, nyomorsg mindenfel. A tulajdonos sszhangban van penzijval: az tven v krli zvegy mr elg vnecske, ruhi kopottasak, maga polatlan. Frjrol, vagyonuk elvesztsrol, sohasem nyilatkozik. Kt alkalmazottat tan: Sylvie-t a szakcsnot s Cristophe-ot a kifutinast. A krnyk, a hz, a kert, a tulajdonos mr elore jelzi, hogy milyenek a penzi laki. Vauquer-n ht bentlakt tart a trtnet kezdetekor s kosztosok ebdelnek nla mindennap. Vauquer-n aszerint mri ki - See more at: http://antiskola.eu/hu/beszamolo-beszamolok-puskak/22382-honore-de-balzac-goriot-apo#page.1
A regny elso sznhelye Vauquer-n hza. Vauquer-n, leny nevn de Conflans, negyven ve tart penzit a Neuve-Sainte-Genevive utcban. Pras egyik legvisszatasztbb s legismeretlenebb kerletben talljuk magunkat. A Vauquer-hz nven ismert penzi cgtbljn ez olvashat: Polgri penzi mindkt nem s egyebek szmra. A krnyk s a kert megismerse utn belpnk a hzba, amelyben a doh. a pensz, az avassg szaga rzodik. cska, tredezett btorok, mocsok, nyomorsg mindenfel. A tulajdonos sszhangban van penzijval: az tven v krli zvegy mr elg vnecske, ruhi kopottasak, maga polatlan. Frjrol, vagyonuk elvesztsrol, sohasem nyilatkozik. Kt alkalmazottat tan: Sylvie-t a szakcsnot s Cristophe-ot a kifutinast. A krnyk, a hz, a kert, a tulajdonos mr elore jelzi, hogy milyenek a penzi laki. Vauquer-n ht bentlakt tart a trtnet kezdetekor s kosztosok ebdelnek nla mindennap. Vauquer-n aszerint mri ki - See more at: http://antiskola.eu/hu/beszamolo-beszamolok-puskak/22382-honore-de-balzac-goriot-apo#page.1
A regny elso sznhelye Vauquer-n hza. Vauquer-n, leny nevn de Conflans, negyven ve tart penzit a Neuve-Sainte-Genevive utcban. Pras egyik legvisszatasztbb s legismeretlenebb kerletben talljuk magunkat. A Vauquer-hz nven ismert penzi cgtbljn ez olvashat: Polgri penzi mindkt nem s egyebek szmra. A krnyk s a kert megismerse utn belpnk a hzba, amelyben a doh. a pensz, az avassg szaga rzodik. cska, tredezett btorok, mocsok, nyomorsg mindenfel. A tulajdonos sszhangban van penzijval: az tven v krli zvegy mr elg vnecske, ruhi kopottasak, maga polatlan. Frjrol, vagyonuk elvesztsrol, sohasem nyilatkozik. Kt alkalmazottat tan: Sylvie-t a szakcsnot s Cristophe-ot a kifutinast. A krnyk, a hz, a kert, a tulajdonos mr elore jelzi, hogy milyenek a penzi laki. Vauquer-n ht bentlakt tart a trtnet kezdetekor s kosztosok ebdelnek nla mindennap. Vauquer-n aszerint mri ki gondoskodst lakinak, hogy ki mennyit fizet.
Az elso emeleten tallhatk a legszebb szobk, Vauyuer-n lakik a kisebbikben, Couture-n, a francia kztrsasgi hadbiztos zvegye l a msikban, Victorine Taillefer kisasszonnyal, akinek anyja helyett anyja. A fiatal lnyt apja kitagadta, nem ismerte el sajt gyermeknek, aki gy hatalmas vagyontl esett el. Couture-n tvoli rokona volt Victorine anyjnak. aki ktsgbeessben meneklt a szegny zvegyhez s hagyta r halla utn lenya nevelst. Az apa clja az volt, hogy egsz vagyont fira rathassa s a lenynak vente csak csekly sszeget juttatott. A vallsos rzelmu, szeld Victorine vente felkereste apjt, de minden alkalommal zrva maradt elotte az atyai hz kapuja.
A msodik emelet kt szobja kzl az egyiket egy Poiret nevu regember lakja. Ebben az idoben Prizs tele van ilyen "knai rnykfigurhoz" hasonlt, "testi s lelki szenvedsektol halotthalvny" brzat emberekkel, akikrol senki sem vesz tudomst. Ilyen Poiret is, aki emellett 'kznsges szamr" is. A msik szobt ezen az emeleten egy negyven v krli, magt volt nagykereskedonek mond frfi brli, aki Vautrin nven mutatkozott be. Ridegnek ltsz, sima s hajlkony modor ember, hatalmas termetu, szp szl legny, aki mindenhez rt. Minden nyjassga ellenre flelmet breszt a krltte lvokben. Tudja. vagy gyantja, a krnyezetben lok gyeit, viszont az o dolgaiba senki nem lthat bele. Jelleme arra mutat, hogy letben valamilyen titok lappang.
A harmadik emelet egyik szobjt Michonneau kisasszonynak adta ki az zvegy. A fnytelen tekintetu, csenevsz vnlny fiatalkori kicsapongsai miatt viseli most rmtelen regsgt. Szomszdja Goriot ap, volt metlttszta-. makarni- s kemnyitogyros. A hatvankilenc ves gyros 1813-ban hagyott fel az zlettel. Tsztagyri munksknt kezdte, majd megvsrolta munkaadja zlett a forradalom idefen. Bekltzsekor hanyag bokezusg jellemezte ezt az urat, amely idovel egyre cskkent. Vauquer-n lelmezi fl ven t a grfnt, aki nyugdja folystst vrja, majd miutn o is eredmnytelenl prblkozik Goriot-nl, meglp a hztl. Goriot egy ido utn takarkossgra knyszerl s knytelen a legolcsbb szobba kltzni. Minden rtkes holmijt eladja. ami a tbbi lak szmra sok fejtrst okoz. Testi s szellemi llapota leromlik, bamba, ttova arccal vnszorog a hzban. Mindenki rajta tlti ki j vagy rosszkedvt, csfoljk,gorombskodnak vele. Idonknt csinos, szp nok ltogatjk, akikrol gy vlik a lakk, az reg kitartottjai, s kinevetik, mikor az lenyaiknt nevezi meg az elokelo hlgyeket. Kjencnek, csalnak, vn trottynak titulljk. Rragasztjk a Goriot ap nevet.
Az henkrsz dikoknak fenntartott szoba egyikt Eugene de Rastignac lakja. Dlrol, Angouleme krnykrol jtt Prizsba jogot tanulni, elszegnyedett elokelo csaldja nagy remnyeket fuz hozz. Megjelense, modora elrulja, hogy nemesi csald sarja. Clja, hogy gyesen helyezkedjen a prizsi szalonokban. rvnyeslsi vgy jellemzi, s magas rang nok rvn kvn sszekttetseket elnyerni a trsadalmi letben. Nagynnje, Marcillacn ajnlja be Beauseant Vicomte-nhoz, akinek udvarban Prizs szne-java megfordul. A vicomte-n bljn ismerkedik meg a gynyru Restaud grfnval, akirol kiderl, hogy Goriot ap Anastasie nevu lnya, s hallosan szerelmes egy Maxime de Trailles nevu grfba. Amikor megemlti Eugene Restaud grfn szalonjban, hogy ismeri Goriot apt, st laktrsa annak, nem fogadjk tbb. Unokatestvrt, a vicomte-nt kri meg vgso elkeseredsben, hogy vezesse be a szalonok kiismerhetetlen etikettjbe. Itt tudja meg, hogy Goriot apnak van egy msik lnya is, Delphine. aki egy nmet bankrhoz. Nucingen brhoz ment felesgl s egyetlen vgya, hogy bekerljn a Saint-Germain negyed kkvru hlgyei kz. Mivel a "pnzhez" ment felesgl, ezrt ebbol a krbol ki van zrva.
Kiderl, hogy mindkt no, Anastasie s Delphine is megtagadta apjt, s a vok gy trtk ki trsasgukbl, mint valami betolakodt. Goriot ennek ellenre imdja lnyait, s a frjek hta mgtt segti oket, kicsapongsaikat fedezi, amelybe vgl is teljesen elszegnyedik. Ezek utn a vicomte-n s Rastignac kitervelik, hogy Delphine Rastignac ltal ri majd el hn htott vgyt, s jut be a nagyvilgi nemesi krkbe, ugyanis Eugene elott ezek a szalonok Beauseant-n rvn nyitva llnak. Eugene-nek teht meg kell hdtania Delphine-t, aki szintn kapva kap a megismerkedsen, mert gy vli, ezzel fltkenysget kelthet volt szeretoje, Marsav grf szvben, s visszanyerheti ezzel annak kihult rzelmeit. Eugene teljesen felhagy tanulmnyaival, megismerkedik az Olasz Operban Delphinenel, s egyetlen clja, hogy a not meghdtsa. Csaldjtl kr segtsget, anyjtl, nagynnjtol, hgaitl, akik utols fillrket is odaadjk Eugene-nek, hogy boldogulst segtsk, de mit sem sejtenek arrl, milyen clt tuztt ki maga el az ifj. Vautrin is felajnl egy lehetosget a fi szmra. Megemlti, hogy ha a szeld Victorine btyja elpusztulna, az egyedli rks a lny maradna. Arra buzdtja Eugene-t, hogy udvaroljon a kisasszonynak, o elintzi prbaj rvn, hogy "megszabaduljanak" a btytl. S ha mr elnyerte a lny kezt, a millis rksgbol rszt kr, amellyel megalapozhatja gazdagsgt az Egyeslt llamokban.
Eugene elhatrozza, hogy figyelmezteti a csaldot a veszlyre. Vautrin ezt megakadlyozza, altatt tesz Eugene italba. A prbaj megtrtnik, Victorine btyja meghal, a lnyt nevelojvel egytt maghoz hvatja a megrendlt apa. Vautun eredeti terve azonban mskppen alakul. A frfirl kiderl, hogy hrhedt fegyenc, a Vasfeju, eredeti nevn Jacques Collin, s a brtnlakk pnzt "kezeli", amg azok a huvsn vannak. Most azonban a rendorsg nyomba jut, s kt lak, Michonneau s az egygyu Poiret adjak ki Condureau rendornek. Gygysze"el vrtolulst idznek elo nla, s mg lettelenl fekszik, megbizonyosodnak a fegyencblyegrol a htn. Vautrint elkapjk. Lassan elnptelenedik a penzi (mindkt rul eltvozik). Victorine-t visszafogadja desapja. Az reg Taillefer azt is megengedi lenynak, hogy az zvegy, Couture-nt magnl tartsa mint trsalkodnot. E kzben Rastignac egyre kzelebb kerl Goriot aphoz s egyre meghittebb rzseket tpll Delphine irnt. Az apnak egyetlen rme, hogy kifaggatja Eugene-t, lnyaival val tallkozsairl. Hogy kedveskedjen a fiataloknak, lakst brel az Artois utcban, o maga is ott akar meghzdni. A vicomte-n grethez hven meghvja estjre Nucingen-nt Ractignac ltal, aki ebben lmai beteljeslst ltja. Egy msik hrt is megtudnak, miszerint Anastasie veszlybe sodorta magt. Azrt, hogy szerelme Trailles grf adssgait kifizethesse, eladta Restau grf csaldi kszereit. Frje ezt megtudva, visszavsrolta az kszereket. Hogy a pletykknak elejt vegye, arra ktelezte felesgt, hogy a vicomte-n bljn viselje a gymntokat, s mondjon le vagyonrl tole szrmaz gyermeke javra. Kzben Delphine is bajba kerl. Frje rvn egy idore elveszti vagyont, amelyet az alig megindult vllalatokba fektetett, s Delphine anyagi fggetlensgt elveszti, hiba prbl meg mindent Goriot ap s a csald gyvdje. Mindkt no apjt vdolja szerencstlensgvel, hogy nem gondolta meg elgg, kihez adja oket frjhez. A vgsokig fokozott helyzetet, a kiszolgltatottsgot, hogy nem tud segteni szegnysge miatt lnyain, s hogy szeretteit csnyn vitatkozni hallja, nem brja elviselni, gynak esik. Rastignac menti meg a szitucit, egy meghamistott vltt ad t Anastasie-nak, amellyel a no kifizetheti szeretoje utols tartozsait.Goriot ap llapota egyre vlsgosabb, Eugene Bianchonnal, orvostanhallgat bartjval polja az regurat, mikzben lnyai Beauseant vicomte-n estlyre kszlodnek. Goriot lzlmban is lnyait emlegeti, akik mit sem trodnek vele. Ebben az llapotban is tra kel, hogy Anastasie lnya kifizetetlen ruhaszmljt elintzze, hogy elmehessen a blba. Odig sllyed, hogy mindent, legutols csecsebecsit is pnzz teszi. Rastignac tanja lesz annak a jelenetnek, amikor Goriot utols nemesfm trgyaitl is bcst vesz. Eugene gy rzi, Vautrin vilga klnb a nagyri krknl, s o maga is nyakig elmerlt ebben a srtengerben. Beauseant vicomte-n estlyre kszl Prizs elokelo vilga. Azrt is znlenek, hogy lssk e nagy dma bukst, akirol mindenki tudja, hogy elvesztette szerelmt, Ajuda-Pinto mrkit s nkntes szmuzetst vllal egy vidki birtokukon, megfogadva, hogy tbbet nem tr vissza Prizsba. Eugene-t kri meg, hogy hozza el leveleit a mrkitl. A beteg llapota kzben fokozatosan romlik, s egyre csak lnyait kveteli beteggynl, akik Rastignac szemlyes knyrgsre sem jelennek meg, csak ksve, apjuk halla utn. A temetsrol is Rastignacnak kell gondoskodni. Mindezek ellenre este mr Nucingen brnhoz indul vacsorra.
Elemzs:
1834, az emberi sznjtk regnyciklusnak els regnye
Regnyid:1813 novemberben indul a trtnet s Goriot ap a kvetkez v februrjban hal meg. (vals tr s vals id -> realista vons)
Szereplk:
Vauquern (vokn): A panzi tulajdonosa, zvegyasszony
Victoriune: Kitagadott leny, aki szerelmes Rastignac-ba, de csak szmtsbl udvarol neki.
Counturene (ktrn): Victorinne nevelje, zvegyasszony.
Vautrin (votren): Sokig ismeretlen mlt tkepnzes, majd kiderl, hogy szktt fegyenc, az alvilg kpviselje, aki Rastignac-ot negatv irnyba akarja befolysolni. Poiret (poar): Kistisztvisel, segt elfogni Vautrint
Michoneau (misonnu): s Poiret egy prt alkotnak, is segt Vautrin leleplezsben. Rastignac: Joghallgat, a karrierista fiatalok tpusa, vidki, elszegnyedett nemesi csald legidsebb fia. A csald tle vrja a felemelkedst. Egy vi prizsi tanuls utn Rastignac rdbben, hogy gazdag prtfogk nlkl nem rvnyeslhet. gy Beauseaunt-n (bszantn), a nagynnje segt neki elkel trsadalmi letbe bejutni. Rastignac karrierje rdekben hajland erklcsi rtkei feladsra, az rvnyesls tjn sorsa felfel vel. Goriot ap: Korbban gabonakeresked s pk volt, risi vagyonhoz jutott. Szeret apaknt azonban a lenyai irnti szeretet ldozatv vlt. Lenyai kifosztottk, s mg rszvtet sem reznek irnta. A Vauque Panziban egyre cskken vagyona kamataibl l. A szeretet ldozatv vlik, az apasg mnikusaknt sorsa lefel halad.
Tovbbi szereplk: Az arisztokratk kpviseli:Anatasie s Delphine: Goriot ap lnyai, Delphine, Rastignac szeretje.
Helyszn:Prizsa regny a Vauquer-Panzi (vok-panzi) rszletes lersval indul. A panzi Prizs keresztmetszett adja, a szereplk panzibeli helyzete tkrzi trsadalmi pozcijuk. Minl feljebb lakik valaki, annl lejjebb van a trsadalmi rangltrn.
Mfaja:regny
Nem tagoldik fejezetekre
Szerkezete:
Bevezet:a helyszn a Vauquern- fle elhanyagolt klsej panzi lass, rszletez bemutatsa trtnik. A panzi a trsadalom kicsinytett msa.
Bonyodalom:Rastignac megismerkedik az arisztokrcival: A trsadalmi felemelkedshez Rastignac szmra kt t vezet, vagy kapcsolatok kiptse, a nagynnje segtsgvel, vagy a Vautrin ltal javasolt Victorinne kisasszonnyal val hzassga.
Kibontakozs:Rastignac megismerkedik Goriot ap lnyaival, majd Rastzignac s Delphine kzt szerelmi kapcsolat kezd kibontakozni, kzben elfogjk Vautrin-t, akirl kiderl, hogy bnz.
Tetpont:Kiderl, hogy Goriot ap lnyai nagy pnzgyi bajban vannak, de Goriot ap mr nem tud segteni, mert mindent oda adta. Ebbe a gondolatba belenyugszik s meghal. A temetsre egyik lnya sem megy el, s itt kiderl, hogy a lnyokat csak a pnz rdekelte.
Megolds:„Most mirajtunk a sor.” mondta Rastignac, s ezzel a kijelentssel az rdekek vilgt vlasztja.
A regny mondanivalja: A regny vilgban mindent a pnz motivl, hinya, megszerzsnek vgya, birtoklsa mozgatja az emberi cselekedeteket, a pnz ll az emberi kapcsolatok mgtt, a gazdagsg t az rvnyeslshez.
A Goriot ap indtja az Emberi sznjtkot, ez adja a regnyfolyam alapjt. A cselekmny Prizsban jtszdik, tfog kpet ad a prizsi trsadalom tagoltsgrl. Elõkelõ estlyek - nemesek, panzik - lesllyedt polgrok, dikok, zvegyek, bûnzõk... Vauquer - n panzija a fõ sznhely, itt l Goriot ap, akinek a lnyai azrt kszkdnek, hogy elõkelõ trsasgba kerljenek. A panzi vilga nyitott (- a nemessg zrt),a nyomorgtl a viszonylag gazdagig mindenki megtallhat itt. A regny a korai realizmushoz tartozik, mg vannak benne romantikus elemek, fontos eszkze az aprlkos lers. Ezek nha frasztan hatnak, de a krnyezet meghatroz.
A regny cselekmnye lineris, romantikus cselekmnybonyolts, vratlan fordulatok, rejtlyek... az ezek mgtti okokat ksleltetve fedi fel. les szembelltsok, nagy sszetkzsek (Goriot ap, szegnysg - lnyai, gazdagsg). A cselekmny egyszerre tbb szlon indul el, mindig msik a vezetõ szl. Kezdetben az sem derl ki, hogy ki a fõszereplõ. Kt titokzatos szereplõ van: Goriot ap s Vautrin.
Goriot ap valaha gazdag ember volt, aki elszegnyedett (egyre fljebb kltztt a panziban, egyre rosszabbul ltzkdtt...). Bizalmatlansg veszi krl, nem tudnak rla szinte semmit. Kitalljk, hogy egy reg kjenc, akihez csinos hlgyek jrnak. Ksõbb derl ki letnek korbbi szakasza. Szorgalmnak, zleti tehetsgnek ksznhette gazdagsgt, egyetlen szenvedlye a lnyai irnt rzett szeretete ( a felesge irnt rzett is a lnyokra hrul a halla utn). A lnyait kihzastja, akik fenn akarnak maradni az arisztokrata trsadalomban, de ehhez sok pnzre van szksgk, amit az apjukbl hznak ki, aki felldozza magt rtk. A tlzott szeretet romantikus vons - Balzac szerint itt az let fõ mozgatja nem a pnz, hanem az rzelmek. Az nfelldozs csak egyirny, minl kevesebb pnze van, annl kevsb trõdnek vele, lnyai rzelmei mgtt a pnz ll. Goriot irodalmi tpus: hltlan gyerekek, meg nem trlõ szeretet... Elknyeztette a lnyait, nem tantotta meg õket arra, hogy szeretni tudjanak. Sokig nem veszi szre, hogy kihasznljk, csak hallakor fogalmazza meg csaldst. A monolg vgn jra fellkerekedik benne a vak szeretet (amikor Rastignac megprblja elhozni õket). Egysk jellem, vgletes tulajdonsgokkal rendelkezik, valszerûtlen figura. Lenyai nem egyszerûen szvtelenek, kegyetlensgk nem kirv - a trsadalmi helyzetk knyszerti õket r.
Rastignac is tipikus figura, az õ szmra Goriot lete tanulsgos - ha valaki az rzelmei rabja, akkor az rajtaveszt; ha õ jutni akar valamire, akkor felednie kell az rzelmeit. Goriotnl sszetettebb jellem, vvd, ellentmondsos figura, v a fõszerep. Az õ szemszgbõl ltjuk az esemnyeket - a regny kzponti gondolata az rvnyeslsrt foly harc. A trtnet kezdetn szerny krlmnyek kztt lõ dik, akinek nemesi gykerei vannak, de elszegnyedtek, csaldja vidken l. A rokoni kapcsolatok megnyitjk szmra az elõkelõ prizsi szalonokat - a nagyvilgi letmd lenyûgzi. Magabiztos, ksz arra, hogy megvvjon azrt, hogy magasra trjn. Fel akar emelkedni, de ennek felttele a pnz - ezt a hugaitl, anyjtl szerzi meg. Felhagy a tanulmnyaival, a prizsi aranyifjak knnyelmû lett li. De vvdik, szgyelli magt, hogy elszedte a csaldjtl a pnzt. Az anyja figyelmezteti, hogy nem annak kell mutatnia magt ezekben a krkben, aki valjban; de õ egyre beljebb kerl a szalonokba. Sokig megõrzi a tisztasgt, polja Goriot-t, beleszeret Delphine-be... Ltva Goriot sorst kifakad a trsadalom ellen: nzõ, gonosz vilgnak ltja. De rzsein fellkerekedik a becsvgy.
Dilemmjt Beausant-n s Vautrin segt eldnteni. Beausant-n szerint elõkelõ szeretõt kell tallnia, s azt kihasznlnia. Igazi rzseit el kell titkolnia, mert klnben elvsz (erre õ maga a plda).
Vautrin titokzatos alakja a regnynek, szktt fegyenc, alvilgi figura, akinek megvan a jl kidolgozott elmlete az rvnyeslshez. Becstelen zletet ajnl Rastignac-nak, amelybõl mindkettõjknek haszna szrmaznk. Meg akarja rontani az ifjt, hogy elkrhozzon a felemelkeds rgs tjn. Szerinte szold munkval, becsletes ton nem lehet meggazdagodni (nigazols). Az arisztokrata trsadalom bûneit is bemutatja. Az elõkelõ arisztokrcia s az alvilg erklcsei nem klnbznek. Rastignac leszûri a kvetkeztetst: aki gazdag az ernyes - a pnz irnyt mindent. Goriot hallakor leszmol az erklcsi ktelyeivel, s vllalja, hogy befussa azt a plyt, amit Vautrin s Beausant-n mutatott. Elfogadja az rvnyeslsi szablyokat, a magabiztos hang azt mutatja, hogy ez sikerl neki. A befejezs szomor: egy alapjbanvve becsletes ember erklcsi megsemmislst mutatja. Az rvnyeslsnek nincs ms mdja, csak ez.
|