Móricz Zsigmond
Rokonok
FEJEZETEK
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
A hangoskönyv változatot az alábbi linken hallgathatod meg:
http://mek.oszk.hu/03300/03307/mp3/
A mű témája: Kopjáss István karrierjének története
Helyszín egy képzeletbeli alföldi város,Zsarátnok, ahol egy véletlen folytán megválasztják főügyésznek Kopjásst.
KISVÁROS
─ a város – igen nagy pazarlással – épített egy sertéstenyésztőt
─a város vezetőinek a nagy része tagja volt ennek a részvénytársaságnak
─az igazgató,Borongai Ferenca sertéstenyésztőpénzéből luxusvillát építtetett magának
─a sertéstenyésztő a gazdasági válság következtében tönkre ment
─hogy ne bukjon az egész úri társaság, el kell tusolni az ügyet
─erre kell egy tiszta múltú ember: Kopjáss
─a városban folyó korruptságot, összefonódásokat Móricz Kopjáss tapasztalatain keresztül tárja elénk
Szereplők:
Kopjáss István - főügyész
Szentkálnay Lina - a felesége
Berci és Kálmuska - gyermekeik
Bátay Lajos bácsi - Kopjáss édesanyjának testvére
Elemér - Lajos bácsi fia
Berci bácsi - Kopjáss nagybátyja, falusi fiskális
Menyhért, Albert, Kelemen és Adélka - Kopjáss testvérei
Kati néni - Kopjáss anyjának a húga
Tárkony András bácsi - nagybácsi
Rába Guszti - Adélka férje
Kardics bácsi - a helyi takarékpénztár igazgatója
Polgármester
Makróczy - helyettes főügyész
Szentkálnay Magdaléna - Kopjáss feleségének rokona, Kopjáss reménytelen szerelme
Boronkay Feri - Magdaléna férje
Szentkálnay - Magdaléna apja
Dr. Martiniy - ügyvéd, az ellenzék vezére
Dr. Péterfi - Kopjáss referense
Wagner - főjegyző
Bisztriczay - főmérnök
Csoma - gazdasági tanácsnok
Holub építész
Dankó András - törvényszéki elnök
Vadasi - Kopjáss volt iskolatársa, képviselő
Móricz Zsigmond egy alföldi nagyváros, Zsarátnok korrupciós ügyeit leplezi le. Kopjáss István az új főügyész, a nagy gazdasági válság idején foglalja el hivatalát. A város is csődhelyzetben van, hisz a nagy pazarlással felépített sertéstenyésztő csődbe jut s a város nyakába zúdul az adósság. A részvénytársaságban érdekelt volt a város, a főispán, az alispán, a nagybirtokosok és a kisgazdák széles tömege. Az épület "hulladékából" Boronkay Ferenc igazgató úrnak luxusvillát építenek. Ezt a botrányt kellett az úri társaságnak valahogyan eltusolni. Ezért a városnak szüksége van egy tisztamúltú főügyészre, olyanra akitől nem kell tartani. Így esik a választás Kopjáss Istvánra.
A cselekmény Kopjáss megválasztásával kezdődik, amint feleségének, Linának mesél a történtekről. Kopjáss erkölcsös, becsületes, művelt ember, aki szigorú kritikát mond a város urairól. Tönkrement dzsentri családból származik. 4 éves frontszolgálat és hadifogság után közel kerül az emberekhez. Hivatalába lépésekor először Kardics Úrral, a Takarékpénztár igazgatójával találkozik. Kardics rögtön kideríti a rokoni kapcsolatot kettejük között. A ravasz, vén igazgató ezzel eldicsekszik a polgármesternek is, akit mindenki csak Béla bácsinak hív. Béla bá ki akarja puhatolni Kopjáss szándékait, az jelesre vizsgázik, nem mond semmit amitől tartani kéne. Kinevezése után felszínre kerülnek azon tulajdonságai, melyek eddig lappangtak benne. Azzal álltatja magát, hogy nem mond le célkitűzéseiről, de anyagi és társadalmi függetlenségét először meg kell teremtenie. Ez a képmutató magatartás kikezdi jellemét, s egyre inkább vonzódik az úri könnyű élethez. Megvesztegethetővé válik és a "rokonokat" kezdi támogatni. Főügyésszé választása után kettősség jellemzi magánéletét is. Egy pillanat alatt büdös, csúnya lesz az utca, ahol lakott, unalmas lesz a felesége s izgalmassá vált Boronkayné Magdaléna. Lina a régi életet s szegénységet jelenti, míg Magdaléna ennek ellenkezőjét. Éles szemével észre vesz minden törvénytelenséget, ami a város életét jellemzi, de nem ezen háborodik fel, hanem hogy kihagyják őt. A "rokonok" pedig olyan helyzetbe hozzák, mintha ő lenne a legnagyobb panamista. A polgármester csak meg akarja leckéztetni, nincs szándékába megbuktatni Kopjásst.
Kopjáss még mindig nem tartja magát becstelennek, de a város vezetői lehetetlenné tették. Szorult helyzetében meglövi magát. Azonban nem derül ki, hogy meghal-e vagy sikerül megmenteni életét. A regény végén Móricz véleménye olvasható:
"Magyarország a rokonok és a panamák lápvilága."
képes értékű, hogy az első nap a kinevezése óta feltűnik az első rokon, és segítséget kér • Adélka, a testvére pénzt kér tőle ─ aztán érkeznek a többiek... (Berci bácsi, Kati néni, a testvérek, nagybácsik...) felesége szerint: „az egész poloska faj”
A főügyészt elárasztják a szegény rokonok,két oldalról húzzák lefelé (Kopjáss két tűz között van)
• alulról: rokonok
• felülről: a város vezetői BUKÁS pl.: Kardicsbácsi folyószámlát nyit részére a bankban ─ a magánélete is megváltozik •idegesíteni kezdi felesége viselkedése.
• eszébe jut Boronkay felesége, Magdaléna (feleségének az unokatestvére), aki a nagyvilági nő megtestesítője, az úri élet jelképe lesz a szemében
• a felesége a régi szegénységet jelenti a számára
• kezdi érezni, hogy felesége kolonc a nyakán, gátolja a felemelkedésben (ezt ki is mondja)
•Lina (a felesége) próbálja maga mellett, a becsületes úton tartani a férjét Lina ↔Magdaléna a családot, otthon melegét képviseli, a belső értékeivel hívja fel a figyelmet.hideg, üres életű, meddő, szinte nincs is lelke, teste gyönyörű.
─ a jó képességű főügyész egyből átlátja a korrupciót, de nem ezen háborodik fel a legjobban, hanem azon, amikor úgy érzi, hogy ki akarják hagyni valamiből ─ sikeresen megakadályoz egy pályázati csalást, de ettől kezdve célja már nem az igazság keresése, hanem a zsarolás ─ célja: megmutatni a hatalmát → a polgármester meg akarja leckézetni a rokonokon keresztül (Berczi bácsi széncsalásával a sarokba szorítja) ─ bár a főügyész nem csinált semmi rosszat, a rokonai miatt társadalmilag lehetetlen helyzetbe került → megszégyenítve érzi magát → öngyilkossági kísérlet → nem derült ki, sikerült-e
VÉGKÖVETKEZTETÉS:
Móricz azt akarta nekünk elmondani ezzel a regénnyel, hogy Magyarország menthetetlen, hiszen „Magyarország a panamák és a rokonok világa”.
|