Hom�rosz: Ili�sz �s Od�sszeia – szemelv�nyek

Hom�rosz: Ili�sz:R�vid tartalma

A teljes m�vet itt elolvashatod
 

Hom�rosz: Od�sszeia R�vid tartalma

A teljes m�vet itt elolvashatod
 

Hangosk�nyv:1/4.A t�bbi r�szhez a vide�ban tal�lod a linket.

Az eposz  t�rt�neti el�zm�nyei az �sk�lt�szet var�zsk�pzetekkel tel�tett elbesz�l� m�vei,amelyek elk�pzelt �s�ket, var�zserej� h�s�ket mutattak be.

Jellemz�i:

 �sszehasonl�t�s:

A k�t eposznak nagyon sok azonoss�ga �s k�l�nbs�ge van:

Mindeket alkot�s m�faja eposz, �s a tr�jai mondak�rt dolgozz�k fel: A bilincseit�l szabadult Prom�teusz Thetis istenn�nek azt a j�slatot adta, hogy ak�rkinek a feles�ge lesz, a fia dics�bb lesz az apj�n�l. Zeusz ebben az id�ben k�sz�lt elvenni Thetist, de a j�slat ismeret�ben egy f�ldi haland�hoz adta n��l. A lakodalomra mindenkit megh�vtak, csak Erist, a visz�ly istenn�j�t nem. Ez�rt egy aranyalm�t dobott az �nnepl�k k�z� “A legszebbnek!” felirattal. Az alm��rt Palasz Ath�n�, H�ra �s Aphrodit� versengett. Pariszt, a tr�jai kir�lyfit k�rt�k fel vit�juk eld�nt�s�re. � Aphrodit�nek adta az alm�t, mert � a vil�g legszebb asszony�t �g�rte neki. A h�lgy, Sz�p Hel�na azonban Menelaosz feles�ge volt. Parisz megsz�ktette Sp�rt�b�l �s Tr�j�ba vitte. A g�r�g�k nemzet�k s�relm�nek tartott�k az asszonyrabl�st, ez�rt egyes�tett sereggel vonultak ostromolni Tr�j�t. Az �li�sz a h�bor� kilencedik �v�ben csatlakozik a t�rt�nethez, az Od�sszeia pedig ott kezd�dik, ahol az �li�sz befejez�dik.

Az eposzokra szint�n jellemz�ek a hatalmas m�retek: monument�lis alkot�sok. Az akkori id�ben �jszer�nek sz�m�t� versel�si form�n, hexameterben �r�dtak. Az eposzokban megjelennek a Hom�rosz ut�n �ltal�noss� v�lt eposzi kell�kek. Ezek alapj�n mindegyik eposz invok�ci�val, seg�lyk�r�ssel kezd�dik, amely valamelyik m�zs�hoz sz�l (“F�rfiakr�l sz�lj n�kem, M�zsa”). Ezut�n a propoz�ci�, a t�mamegjel�l�s k�vetkezik – Akhileusz v�szes haragja. A t�rt�netek nem a mindens�g kezdet�t�l kezd�dnek, hanem a dolgok k�zep�be v�gnak (in medias res). A cselekm�ny megind�t�sa ut�n seregszemle (enumer�ci�) k�vetkezik, amely bemutatja a h�s�ket, csal�djukat �s persze a szemben�ll� csapatokat. Az eposzokban tal�lhatunk m�g csod�s elemeket, melyek az isteni beavatkoz�sok k�vetkezm�nyei. Hatalmas terjedelm� hasonlatokat tartalmaznak (Pl.: Andromakh� b�cs�z�sa Hektort�l), amelyeknek tulajdonk�ppen semmi k�z�k nincs a v�gkifejletre, de �gy cselekv�se alapj�n t�bbet tudhatunk meg a szerepl�r�l. Megjelenik az �kori G�r�gorsz�g emberk�zpont� vil�ga, megmutatja az akkori f�rfi, n�i emberide�lokat, azok k�ls� �s bels� tulajdons�gait. Megtal�lhatjuk – az �li�szban Akhileusz pajzsa k�sz�t�se k�zben, az Od�sszei�ban az eg�sz m�v�n kereszt�l a korabeli �let enciklop�di�j�t. Kisebb-nagyobb m�rt�kben szerepet kapnak benn�k az istenek is. A k�t eposzban m�g k�z�s, hogy h�sei v�rengz�sei ellen�re megb�k�l�ssel z�rulnak (tessario).

Mint az elej�n eml�tettem, k�l�nb�znek az �br�zol�si m�dok. Az �li�szban az esem�nyek kronologikusak, id�rendi sorrendben vannak, �s Tr�ja k�r�l j�tsz�dnak, viszont az Od�sszei�ban p�rhuzamosan futnak a t�rt�net sz�lai a F�ldk�zi-tengeren �s partvid�k�n. Ezt az eposzok keletkez�s�nek kb. 50 �vnyi eltol�d�sa okozza.

Mindk�t m�ben fontos szerepet j�tszanak a f�h�s�k, az emberide�lok. M�s korszak term�szetesen m�s embert �llit fel k�vetend� p�ld�nak. Az �li�sz f�h�se, Akhileusz isteni sz�rmaz�s�, hatalmas erej�, nagy b�tors�g� ember. Jellemz�, hogy a b�k�s, hossz� de n�vtelen �let helyett a h�si hal�llal megszerezend� dics� h�rnevet v�lasztja. A m�sik kiemelked� alak Hektor. � is vit�z, nagy erej� f�rfi, �s � is nagyobbra tarja a h�rnevet, mint az �let�t, csal�dj�t. Ezeket az embereket a dics�s�g �s a harcolni v�gy�s hajtja. Kegyetlen, vad d�h�kben belefeledkeznek mindenbe. Ezzel szemben az Od�sszei�ban Od�sszeuszt a k�v�ncsis�g, a mindent tudni akar�s hajtja. Katonai vit�zs�ge mellett kit�n� mesterember (pl.: tutajt �csol), az �sz embere.

A n�ide�lok nagyj�b�l megegyeznek. Mindk�t m�ben t�bb n� �ltal megtestes�tet ide�l l�tezik. Az �li�szban Andromakh� (Hekt�r feles�ge) �s Brisz�isz (Akhileusz rabszolgan�je), az Od�sszei�ban Kal�pszo �s Penelop�. �k egy�tt val�s�tj�k meg az �kori n�k ide�lj�t (f�rfi szemsz�gb�l): sz�pek, h�s�gesek, al�zatosak, csal�dszeret�ek.

Az istenek szerepe az �li�szban rendk�v�l nagy. �k d�ntenek el mindent, az ember kez�kben csak j�t�kszer, t�l�k f�gg sorsa (Pl.: A k�t sereg harc�t megel�z�en egy p�rviadalban Menelaosz majdnem legy�zi Pariszt, de Aphrodit� megmenti a tr�jai kir�lyfit). Az Od�sszei�ban azonban csak korl�tozott szerep�k van, az ember m�r saj�t maga ir�ny�tja a sors�t.

Mindk�t m�ben szerepet kap a h�tk�znapi �let. Az �li�szb�l kider�l, hogy a g�r�g nemess�get egy�ltal�n nem �rdekli a j�v�, a m�ltjukb�l �lnek, csat�kat besz�lnek el, az elfogott katon�kb�l lett rabszolg�k szolg�lj�k ki �ket, mik�zben azon vitatkoznak, hogy kinek az �se volt nagyobb h�s. Itt is fontos szerepet kap a hitvil�g, ami a vall�s uralkod� szerep�re utal.

A mesters�gek k�z�l az �r� a kov�csmesters�get emeli ki a k�nyv, de ezt is isteni foglalkoz�sk�nt. A h�tk�znapi munk�kat Akhileusz pajzs�r�l ismerhetj�k meg (Pl.: paraszti munk�k, p�sztorkod�s). Az Od�sszeia jobban koncentr�l a h�tk�znapi �letre. Az emberek m�r nem csak nyers testi erej�ket haszn�lj�k, hanem az esz�ket is. El�re megterveznek dolgokat, gondolkod�sm�djuk fejlettebb, mint az �li�szban.

Az �li�sz egy fens�ges-tragikus eposz. Legnagyobb r�szben csata �s harcjeleneteket besz�l el. Ez�rt mondhatjuk, hogy az �li�sz f�ldh�zragadt m�. Mivel a harcokban valamelyik f�lnek meg kell halnia, tragikus lesz az esem�ny (Pl.: Hekt�r hal�la), fens�ges pedig, ha egy embert�l emberfeletti teljes�tm�nyt l�thatunk (Pl.: Akhileusz gyilkos tombol�sa). Az Od�sszei�ra jobban illik az “utaz�-kaladreg�ny” jelz�. A h�s szinte minden pillanat�t a tengeren t�lti, s a vesz�lyes utaz�s t�bbnyire ismeretlen c�lj�t csup�n a szesz�lyes sz�l V�lasztja meg.

Mindk�t eposz megb�k�l�ssel v�gz�dik. Az �li�szban Akhileusz (szem�lyes okokb�l) �desapj�ra gondol a fia holttest��rt k�ny�rg� Priamosz l�tt�n, �rzelmei miatt hagy f�l a tov�bbi bossz�val. Az Od�sszei�ban Od�sszeusz pedig vak d�he helyett j�zan esz�re hallgat, embers�gi okok tartj�k vissza. Igaz, hogy � nagyobb v�rengz�st rendezett a k�r�k k�z�tt, mint Akhileusz a tr�jaiakn�l, de Hektor v�tke elt�rp�l Antinoosz �s t�rsai v�tke mellett.

Az �li�sz �s az Od�sszeia k�ts�gk�v�l az �kori g�r�g irodalom k�t legf�nyesebben t�nd�kl� gy�ngyszeme. Seg�ts�g�kkel k�nnyebben meg�rthetj�k a m�lt nagy alakjait, tetteik �s cselekedeteik mi�rtj�t. A k�t m� k�z�tti sok hasonl�s�g �s ellent�t az �kor lass� v�ltoz�s�t mutatj�k be nek�nk, melyekb�l meg�rthet�nk bizonyos �r�k �rt�k� igazs�gokat, amelyeket nem tud megv�ltoztatni sem isten, sem ember.