KATONA JÓZSEF

BÁNK BÁN

Dráma öt szakaszban

1819

TARTALOM

ELŐVERSENGÉS
(PROLÓGUS)

ELSŐ SZAKASZ

MÁSODIK SZAKASZ

HARMADIK SZAKASZ

NEGYEDIK SZAKASZ

ÖTÖDIK SZAKASZ

Hangoskönyv formájában itt találod meg!:

http://mek.oszk.hu/07000/07027/mp3/

Operafilm magyar felirattal:

Tartalma:

 Szereplők:

II. Endre, magyar király
Gertrudis, királyné
Béla, királyfi
Endre, királyfi
Mária, királylány
Ottó, Berchtold merániai herceg fia, Gertrudis öccse
Bánk bán, Magyarország nagyura
Melinda, Bánk felesége
Soma, Bánk és Melinda fia
Mikhál bán, Melinda bátyja
Simon bán, Melinda bátyja
egy zászlósúr
Petur bán, bihari főispán
Myska bán, a királyfiak nevelője
Solom mester, Myska fia
Bendeleiben Izidóra, türingiai lány
egy udvaronc
Biberach, lézengő lovag
Tiborc, paraszt

valamint: zászlósurak, vendégek, udvaroncok, udvari asszonyok, lovagok, lázadók, katonák, jobbágyok

történik: 1213 végén

Első felvonás

Ottó, a királyné öccse, szerelmes Melindába, Bánk bán feleségébe. Ezt nem is titkolja nővére és Biberach előtt. Biberach feltárja hercege előtt a valóságot: „Ej, ej kegyelmes Úr! Vigyázz, vigyázz, mert egy ily keszeg, sovány fiút az izmos Bánk bán bajusza egy végére tűz!”

A palota egyik vendégszobájában férfiak mulatoznak. Az asztalnál Mikhál és Simon, Melinda bátyjai beszélgetnek. Ők a Bajóthi család leszármazottai, igazi spanyol vér csörgedezik ereikben. Belép a terembe Petur bán. Mikor meglátja a mulatókat, felháborodik, hogy így tűrik a merániak sanyargatását. Mikhál és Simon csendre intik, de ő nem hallgat el. „Ami a szívén, az a száján.” Bejön Myska bán is, a királyfiak nevelője. A nagyurat, Bánk bánt várják. Poharat ürítenek a szabadságra.

Feltűnik Bánk bán, úti köntösben egy félreeső zúg ajtajában. Tekintete „fojtott tűz, mely minden pillanatban kitörni láttatik.” Mikor Petur meglátja Bánkot, hátra marad. Nem mondja meg neki, miért hívatta vissza az udvarba, csak ma éjszakára meghívja a házába. A jelszó: Melinda.

Biberach kihallgatta Bánk és Petur előbbi beszélgetését. Petur távozása előtt kioson. Bánk gondolkodóba esik: miért Melinda a jelszó?!

Tiborc jön. Előadja nyomorúságos életét, de Bánk nem is figyel rá. Elmennek.

Ottó és Biberach jelenik meg a színen. Ottó Melindáról kérdezi Biberachot, de ő kitérő válaszokat ad. Próbálja megértetni Ottóval, hogy Melinda asszony s ez mit jelent. Mikor nyíltan megmondja, hogy Melinda nem a hercegé, Ottó elrohan. Biberach kijelenti, hogy neki „ott van a haza, hol a haszon”. Izidóra, Ottó kedvese jön. Biberach felvilágosítja, hogy Ottó Melindát szereti, nem őt.

Melinda és Ottó jelenete. Ottó be akarja vallani szerelmét, de Melinda egyértelműen tudomására hozza, hogy ő csak Bánkot szereti.

Megjelenik Bánk, és meglátja feleségét és Ottót, visszalép. Ottó Melinda elé térdepelve szerelmet vall. Melinda, férje szavaira emlékezve, ezeket mondja neki: „Szabad tekintet, szabad szív, szabad szó, kézben kéz, szemben szem, minálunk így szokta a szerelmes: aki itt letérdel, az imádkozik vagy ámít”. Melinda el akar menni, de szembejön vele Gertrudis, a királyné. Melinda szemébe vágja a királynénak, hogy őt együgyűnek nevezte. A nagyasszony megparancsolja, hogy Melindát 4 napig ne engedjék hozzá.

Gertrudis öccsével marad. Nagyon megszidja Ottót, hogy nem tud a szívének parancsolni. Ottó mentségül azt hozza fel, hogy nénje volt az, aki segítette Melinda megszerzésében. Erre a nagyasszony dühösen elrohan. Biberach azt tanácsolja Ottónak, hogy menjen nővére után és kérjen bocsánatot. Mondja azt, hogy Melindával ez a dolog csak kísérlet volt. Biberach porokat ad át Ottónak. Az egyik altató, a másik hevítő. Ottó félelem és öröm, utálat és szeretet között megköszöni a tanácsot és elsiet. Izidóra jön, majd Ottó után siet.

Bánk bán mindennek néma szemtanúja. Kivont karddal előjön rejtekéből. Nem tudja, mit tegyen. „Itten Melindám, ottan a hazám”.

Második felvonás

Az elégedetlenek Petur házában gyűltek össze. Itt van Mikhál és Simon bán is. Petur bán feje felett a trónoló királyné képe függ. A békétlenek mellett letakart pajzsok sorakoznak. Éjszaka van. Petur bán megkérdezi a pártütőket, hogy mire várnak még. Mióta Endre király a harctéren van, a magyarok sorsa egyre rosszabb, mert a kormányzás Endre felesége, Gertrudis kezében van. Szembe kell szállni a királynéval! De még nincs közös megegyezés. A határidő másnap éjjel. Petur felkapja a mellette levő pajzsot és megmutatja az uraknak. A pajzson egy címerben a trón alatt, vérben fetrengő királyné látható. Az urak megnézik saját pajzsukat, s azon is ugyanezt a címert látják. Elhatározzák, hogy a következő éjjel pártütés lesz. Megérkezik Bánk. Először kardot ránt, hogy megfékezze a pártütőket, de Petur megérteti vele a haza sorsát. Elmondja, hogy a magyaroknak nem kell idegen királynő. „Mert szent előttem a királyom és az asszonyt becsülöm – ah, mégis annak én engedelmeskedni nem tudok.” Bánk és Petur közös nevezőre jut.

Biberach hírül hozza, hogy amíg ők itt beszélgetnek, addig Ottó és Melinda együtt van. Bánk elmegy Biberachhal. Hajnalodik.

Harmadik felvonás

Melinda szobájában Bánk vallatja Melindát. Melinda elmondja az igazat, de Bánk hazugsággal vádolja. Megátkozza saját gyermekét, mire Melinda sírva távozik.

Izidóra egy oldalajtón beront. Dölyfösen beszél Bánkkal és felelősségre vonja azért, hogy bezárta az ajtót a „királyné barátja” előtt. Bánk kizavarja.

Tiborc jön. Elmondja panaszát. A magyar nép küldötte ő, azé a népé, akiket „a szükség garast rabolni kényszerít”. A merániak a magyarok bőrét nyúzzák. A természet maga a szegényt arra szánta, hogy „ szülessen, éljen, dolgozzon, éhezzen, sanyarogjon és – meghaljon”. Bánk most már megért mindent. Tudja, hogy hol a helye. Tiborccal üzeni a népnek: mondja meg nekik, hogy „él még Bánk!”

Biberach hírül hozza, hogy Melinda „magán kívül futott el”. Bánk behozza kisfiát, Somát, s elmondja neki, hogy az oroszlánok közé küldi, hogy szelídítse meg őket, és ha hálából majd megnyalják a kezét, mondja azt: „oh, mégis találtam embert”! Ezután elmegy.

Biberach a színen marad. Ottó fut be azzal, hogy a királyné el akarja fogatni, mert úgy cselekedett, ahogy azt Biberach tanácsolta. Ottó megfenyegeti Biberachot, aki viszont úgy replikázik, hogy vigyázzon az elfogatással, mert csak ő tudja, ki ölte meg Fülöp királyt! Biberach el akar menni, de Ottó orvul ledöfi, s elrohan.

Myska bán jön, aki Ottót keresi, de meglátja a haldokló Biberachot, akinek még van annyi ereje, hogy a gyilkosát megnevezze.

Negyedik felvonás

A királyné szobája. Gertrudis egy levelet olvas. Izidóra jön és elmondja Ottó mit művelt vele és Biberachhal. Izidóra haza akar menni, amibe a királynő bele is egyezik.

Melinda a következő látogató. Határozottan elmondja sérelmeit a királynőnek. „ Koronák bemocskolójának” nevezi. Nem csókol neki kezet, mert ezt a „szennyes” kezet nem illeti csókkal. Mire Gertrudis az asszonyoknak megparancsolja: „Vigyétek e szegény tébultat el!”

Mikhál bán érkezik. Felvilágosítja a királynét arról, hogy ő azoknak a magyaroknak a követe, akik nem tűrik tovább Gertrudis zsarnokoskodását. Visszaemlékezik fia halálára, s a család nagy bánatára. A királyné parancsot ad Simon bán elfogatására, Mikhál bánt pedig elviteti. Bánk is megjön. A királynéhoz beszél, de ő kimegy és Melindával jön vissza. Melinda megkérdezi, hogy hol van a kisfia, mire Bánk kimutat az ablakon át az udvarra, ahol Mikhált vezetik a tömlöcbe, és mellette lépked a kis Soma. A királyné dühösen elzavarja őket, de Bánkot visszahívja. Bánk elbúcsúzik Melindától, akit Tiborc gondjaira bíz.

Bánk teste egész dühének áradatával beolvas Gertrudisnak. Közben Ottó benéz, de meglátva Bánkot elrohan. Bánk szörnyűséges átkot zúdít Gertrudisra. Gertrudis az átkok hallatán tőrt ragad, de Bánk kicsavarja a kezéből és megöli.

A zendülők az ajtóban vannak. Ottó segítségkérését már nem hallja a halott királyné. A zendülők és a katonák összeverekednek. Solom mester is megérkezik a királyfiakkal.

Ötödik felvonás

A palotában felravatalozták a királynét. A nép meg akarja nézni, hogy valóban ő van-e a koporsóban. A halott mellett Izidóra áll a királyfiakkal. A király is megérkezik. Megöleli fiait, s eltakarja könnyes szemét. Solom mester beszámol a történtekről. Ottó elbujdosott, a lázadóknak kiontotta a vérét. A király egy levelet talált felesége asztalán, amelyből megtudta, hogy a királyné volt a hibás.

Solom bevezeti Simon bánt, aki elmondja, hogy nem Petur ölte meg a királynét, hiszen ők már halva találták. Közben az is kiderül, hogy Ottó elvitte a királyné hétezer aranyát.

Mikhál jön a kis Somával. Elpanaszolja, hogy az ő ősz feje mocskot még nem ért, de Gertrudisnak sikerült bemocskolnia. Mikhál a kis Somát a királyra bízza.

Bánk meglátja fiát a király mellett, s magához vonja. Bevallja, hogy ő a gyilkos. Nádori láncát Gertrudis sírjába dobja. Petur bán utolsó leheletével megátkozza az „alattomos gyilkost” és Gertrudist. A király párbajra hívja Bánkot, aki viszont Istenként tiszteli a királyt, s ezért nem vív meg vele. Mikor parancsot ad a király Bánk elvitelére, messziről Melinda dalát hozza a szél. Ezt hallgatják. Bánk tudja, hogy a dal azért szól, mert Melinda meghalt. Tiborchoz megy Bánk, s faggatja, hogy mi történt, de ő nem válaszol. Közben a parasztok egy halottat hoznak. Leteszik. Ekkor Bánk letépi a halott fátylát és felismeri Melindát. Mikhál és Simon a halottra borulnak. Bánk elmondatja Tiborccal, hogy halt meg Melinda. Így tudja meg, hogy Ottó emberei gyilkolták meg Melindát. A király először elítéli Bánkot, de végül mégis szabadon engedi, hiszen a veszteségét látva, épp elég büntetés neki az élet. A nép mély meghajlással köszöni meg a király döntését. 

 Szerkezete:

Szereplők jellemzése:

Bánk

A tragédia címszereplője magányos hős.Bánk alakja nagyon összetett. Indulatos, szenvedélyes ember, Gyanakvó, bizalmatlan: nemcsak Melindával, a főurakkal szemben is. Könnyű feldühíteni,a királyné meggyilkolásában is nagy szerepe van hirtelen haragjának.Szenvedő típus, bizonytalanságai önemésztő, moralizáló hajlamaiból is fakadnak. Mindenképpen a jogszerűség fenntartására törekszik, a nyílt lázadást el akarja kerülni. A királynéval való összeütközése sajátos hatalmi konfliktus is.

Gertrudis

A királyné méltó ellenfele Bánknak. Határozott, céltudatos, szigorú és nagyravágyó.Egészen a Bánkkal való vitáig királyi méltóság, fensőbbség jellemzi magatartását. Fokozatosan válik ellenszenvessé.

II. Endre

Az ötödik felvonásig nincs jelen, de sokszor emlegetik nevét. Bánk a királynéval folytatott vitában nagy és igazságos uralkodóként említi,Endre valóban bölcs és igazságos uralkodóként viselkedik, képes felülemelkedni az őt ért sérelmen, megkegyelmez Bánknak. Ezzel nemcsak erkölcsi nemességét bizonyítja, hanem azt is, hogy elismeri Bánk cselekedetének jogszerűségét, a törvények szellemének megfelelő voltát. Képes különbséget tenni a törvényszegés (Petúr) és a törvénynek megfelelő viselkedés (Bánk) között. Szerepének hangsúlya, a szerző korának szóló üzenet: a magyarságnak egy igazságos és jó királyra van szüksége, a hatalmaskodó idegen elott azonban nem hajlik meg.

Melinda

Melinda tragikus sorsú áldozat. Katona szép, nemeslelkű, de saját sorsába beavatkozni nem tudó nőalakot teremtett Melinda személyében. Szereti és tiszteli férjét, vele szemben alázatos is.Büszkesége és férjének viselkedése vezet megőrüléséhez, az őt ért gyalázatot nem képes elviselni.Büszkesége és férjének viselkedése vezet megőrüléséhez, az őt ért gyalázatot nem képes elviselni.

Ottó

Ottó személye az, aki nem azonos a feltételezhető, igazi csábítóval.Bíberach, Ottó lovagja, klasszikus cselszövő, de a békételenek számára is fontos híreket hoz.

Petúr bán és a főurak

Petúr is ellenszenves figura, bizonyos értelemben Bánk negatív ellenpólusa. Belőle hiányzik a nagyság, az átgondoltság, képes lenne a trónörökösök elleni merényletre is. Tulajdonképpen viselkedése etikátlan: ellenfeleiről csak rosszat képes feltételezni.Ügyes szónok, tudja befolyásolni, szavaival irányítani az embereket. Idegenekkel szembeni bizalmatlansága, gyűlölete nemcsak a merániaiaknak szól, ő is az események egyik mozgatója.

Tiborc

Érdekes alakja a drámának Tiborc, az öreg parasztember, a kissé idealizált, nemeslelkű, büszke jobbágy. Katona olyan népi figurát teremtett személyében, mely legendává vált. Tiborc nem hunyászkodik meg, nem viselkedik szolgaként. Átérezve helyzetének jelentőségét, nem csak a maga nevében beszél. Az egész magyar nép nevében kér segítséget a szenvedések enyhítésére. Panasza, vádjai “fölébresztik” Bánkot, jelentős szerepe van Bánk cselekvésre késztetésében. Panaszkodik, sorolja a jobbágyságot sújtó sérelmeket, de nem lázadó. Később, mint Melinda kísérője és Melinda halálhírének hozója bukkan föl, különös, hogy Bánk kísérőjeként Gertrudis szobájában is megjelenik.

Szerkezete

I. Expozíció:

II. Endre király távollétében felesége, Gertrudis kormányozta az országot. Idegen főurakat hozott be, akik a nép nyakán élősködtek. A magyar nemesek összeesküvést szőttek a királyné ellen. Meg akarták nyerni Bánk bán személyét is, de ő inkább a törvényes formához ragaszkodott.

II. Bonyodalom:

Országjáró körútjáról hazatérve azonban megváltozott a véleménye, mert látta, hogy a nép szenved az elnyomástól. Találkozása Tiborccal különösen megrázta. A paraszt elpanaszolja, hogy amíg a parasztok éheznek, addig a gazdagok bármit megengedhetnek maguknak.

"S aki száz meg százezret rabol, bírája lészen annak,
akit a szükség garast rabolni kényszerít.”

Bánk tűrésre biztatja az öreget.
Az idegen nagyurak egyre arcátlanabbul léptek fel. Ez különösen a királynő öccsére, Ottóra vonatkozik. A királynő nem a célját, hanem a módszereit helyteleníti.

III. Cselekmény kibontakozása:

Bánk bánt egyéni sérelem érte, amikor feleségét, Melindát, hírbe hozták az udvarban. Bár a felelős Ottó volt, a királynőt is joggal lehet hibáztatni.

IV. Tetőpont:

Bánk ezért egy alkalommal felelőségre vonta Gertrudis. A beszélgetésük feszült hangulatban kezdődött. A bán az egyéni, és a nép sérelmeit egyaránt felsorolja. Gertrudis nem ismeri el a hibákat, szemtelenül beszél Bánkkal. A vita egyre élesebbé válik. A királynő orvul le akarja szúrni a bánt, aki kicsavarta a kezéből a tőrt, és leszúrta a királynét. Gertrudist az utolsó percben is csak az foglalkoztatta, hogy nem a királyi székben hal meg. Közben kitör a nemesi zendülés.

V. Megoldás:

Gertrudis halála után Petúr bán és társai megtagadták Bánk bánt, aki ebben a nehéz helyzetben egyedül maradt. Endre király hazatért külföldről, és nagyon haragudott felesége meggyilkolásáért. Petúr bánra terelődik a gyanú, de Bánk bán megvallja a királynak, hogy ő ölte meg a királynőt, de feltárta az okokat is. Tiborc hozta a szörnyű hírt, Melindát meggyilkolták. A bánt elfogja a keserűség. A király megkegyelmez neki, mert már úgyis megtört ember.

A szerkesztés jellemzői:
- Katona fő eszköze a tömörítés: a cselekmény ugyanis hosszabb időt ölel fel (Melinda eltávolítása, a király hazatér).
- A mű klasszicizmus felé mutató vonásai: a felvonások egymásra épülése,
klasszicista rend és arány érvényesül,
színhely és cselekmény egysége 1-1 szakaszon belül,
az i. és IV. szakasz időegysége.
-  Attól eltérő vonások:
a tettek ábrázolása a nyílt színen,
eltérő helyszínek,
durvaság, nyerseség ábrázolása.
-  A felvonások és az Előjáték in medias resszel indulnak.
Nagy a szerepe a felvonások közti időnek:
- II-III. között zajlik le: Bánk és Izidóra, Bánk és Melinda párbeszéde;
- IV-V. között: a király hazatérése, leszámolás a lázadókkal, Ottó megöli Melindát.
-  A felvonások hangsúlyos jelenettel záródnak - nyomatékos zárlattal - mindig berekesztenek 1-1 eseménysort:
- Bánk monológja
- Petur szavai
- Biberach halála
- Gertrudis halála
- Endre engesztelő szavai
-  Az író gyakran él a késleltetés eszközével: pl. Bánk-Gertrudis szembesülése egymással, az elolvasatlan levél, a békétlenek megmutatása.