M�g szerkeszt�s alatt

Shakespeare: III. Rich�rd
 

A teljes m�

A III. Rich�rd  William Shakespeare 1592 k�r�l �rt kir�lydr�m�ja, amelynek t�rgya  III. Rich�rd angol kir�ly  hatalomra jut�sa �s r�vid uralkod�sa.

Szem�lyek a darabban:

V. Edw�rd kir�ly

Edw�rd, walesi herceg, Rich�rd, York hercege, a kir�ly fiai

George, Clarence hercege, Richard, Gloster hercege, a kir�ly �ccsei

Clarence kisfia

Henrik, Richmond gr�fja, k�s�bb VII. Henrik kir�ly

Bourchier b�boros, canterburyi �rsek

Thomas Rotherham, yorki �rsek

John Morton, elyi p�sp�k

Buckingham hercege

Norfolk hercege

Surrey gr�fja, a fia

Rivers gr�f, a kir�lyn� b�tyja

Dorset m�rki �s Lord Grey, a kir�lyn� fiai

Oxford gr�fja

Lord Hastings

Lord Stanley

Lord Lovel

Sir Thomas Vaughan

Sir Richard Ratcliff

Sir William Catesby

Sir James Tyrrel

Sir James Blunt

Sir Walter Herbert

Sir Robert Brakenbury, a Tower v�rnagya

Sir William Brandon

Christopher Urswick, pap

Londoni Lord Mayor

Wiltshire sheriffje

Erzs�bet kir�lyn�, IV. Edw�rd kir�ly feles�ge

Margit, VI. Henrik kir�ly �zvegye

York hercegn�, IV. Edw�rd kir�ly, Clarence �s Gloster anyja

Lady Anna, Edw�rd walesi herceg �zvegye, k�s�bb Gloster feles�ge

Lady Margaret Plantagenet, Clarence kisl�nya

Rich�rd : a mitol�giai alak, akit alapvet�en k�tf�lek�ppen �rtelmezhet�nk. Allegorikus �rtelmez�sben � az Isten b�ntet�s�t torz mivolt�ban megtestes�t� d�mon.t� d�mon. A metaforikus megk�zel�t�s szerint � a sorser�k�nt megnyilv�nul�, g�tl�stalan emberi nagyrat�r�s Machiavelli-t�pus� megszem�lyes�t�je. Rich�rd, annyi bizonyos, nem volt ak�rmilyen ember.Alattomos volt �s hallgatag, m�ly k�pmutat�, mozdulataiban al�zatos, sz�v�ben kev�ly, k�ls�leg bizalmas, hol bens�leg gy�l�lt, mindig k�sz megcs�kolni azt, kit meg�lni sz�nd�kozott; k�m�letlen �s kegyetlen, nem mindig rossz akaratb�l, hanem gyakran becsv�gyb�l, c�lj�nak el�r�se v�gett; bar�t �s ellens�g egyforma volt r� n�zve, hol haszn�r�l volt sz�, �s nem k�m�lte �let�t egy embernek sem, aki �tj�ban �llt” – �rta r�la a Holinshed kr�nika.

Freud azt tartja az irodalom nagy gonosz�r�l, Ill. Richardr�l, hogy kompenz�lt
azzal a r�miszt� sok gyilkol�ssal. �gy �llt bossz�t az �p test�eken saj�t torz termete
miatt. Egy ok lehet ez a sok k�z�l, s nem a legfontosabb. Legfobb bibije, hogya jelenre
szor�tkozik, holott tetteink f� gy�k�rzetei a m�ltban h�z�dnak. Richard gonosz-
&�g�nakgy�ker�t Shakespeare a VI. Henrikben �rta le. Itt m�g �l Richard apja, York, aMikor York meghal, itt a trag�dia, csakhogy m�snak is meghalnak sz�lei, s ettol
m�g nem v�lik menten gonossz� az ember. Csakhogy itt nagyobb a vesztes�g, mint m�s
haland� eset�n. Mert a p�pos Richardot egyed�l az apa szerette fenntart�s n�lk�l, mindenki
m�s ink�bb d�hcsom�nak, id�tlen h�st�megnek, stigm�snak tartotta, csak az apa
szerette, az �desapa, akivel a torz fi� m�lys�gesen azonosult. �m ez az apa gazember
volt. Ennek az osnek vette �t a k�lcs�n�s szeretetkapcsolatban �letmint�it, �rt�krendj�t,
r�geszm�s hatalomv�gy�t. York a hatalom�rt ha kell, cs�sz�-m�sz�, ha kell, gyilkos,
de az o gonosu�ga csup�n elok�sz�let, a sors csak bemeleg�t itt, mint fut�verseny elott
az atl�ta.
De az apa hal�lakor m�gsem vad egoista m�g, a csal�ddal egy�tt akarn�
megval�s�tani az apai tervet, a csal�dnak megszerezni a kir�lyi tr�nust.El�g balj�san
hangzik, ez igaz, ahogyan elk�telezi mag�t a halott ap�nak: .Hordom neved �s megbosszulIak.../Vagy megk�s�relve szerzek h�rt, hal�lt.. Az apa hal�lakor pszichol�giai
szempontb�l valami jelentos dolog t�rt�nik: a pozit�v �rzelmek, a szeretet, a gyeng�ds�g
ki�rad�sa akad�lyoztatva: nincs apa, a szeretett szem�ly, ahov� akad�lytalanul
�ramolhatna a pozit�v �rz�s. Az az izgalmi ero, amely eddig szeretetet t�pl�lt, m�sfel�
�ramlik, a harag �s bossz� energetiz�l�ja lesz. Harag �s bossz� azok ir�nt, akik az
imm�r halott apa sz�nd�kait �s c�ljait nem veszik komolyan. Akik f�ty�lnek az apa
�rt�krendj�re. Mert a sz�p �s �lveteg nocs�b�sz Edward legyint, el�g lenne neki a hercegs�g
is. No nem, Richard komoly ember, nem ilyen cs�lcsap, k�nnyelm\1,r�d�rrent a
sz�p Edwardra: hercegs�g helyett mondd: tr�n, kir�lys�g / Vagy az ti�d, vagy te
nem ap�d�.. Meg is nyeri a csal�d a harcot, Edward� a tr�n, George kapja a jobb bercegs�get,
noha el�rulta Yorkot, az ap�t; egyszer, de nagyon cs�fosan. Richardot szinte
kisemmizik. Mindez nem el�g. A testv�rek sz�vets�gre l�pnek apjuk gyilkos�val.
A veres�g teljes, a testv�rek ir�nti rokonszenv moru�i is elpusztultak a nagy
csal�d�sban.
Milyen ir�nyba t�tjenek az �rzelmi izgalmak, energi�k? A batlen testv�rek �s
rokonok fel�, d�hvel �s haraggal. Az apj�val azonosul�sban megtanulta, hogy minden
eszk�z j�, ha el akarsz �rni valamit, a gyilkoss�g is, a k�pmutat�s is mehet. Itt fordul �t
a jellemker�k tudatos �s v�llalt gonosu�gba.