http://mek.oszk.hu/06200/06233/mp3/

Színi előadás-Rendezte: Szilágyi Gábor

A felvétel a Bálint házban készült 2013 június 21-én. /A bevezető zene zavaró,de talán segít megérteni a mű mondandóját./

William Shakespeare: Hamlet

Claudius

A dán király. Elcsábította bátyjának, idősebb Hamletnek, Dánia királyának feleségét, Gertrúdot.

Gertrúd

Az idősebb Hamlet király felesége, akit a trónbitorló Claudius (aki egyben sógora is) elcsábít és feleségül vesz.

Hamlet

Apja, az idősebb Hamlet rejtélyes körülmények között hal meg, az államtanács a király öccsét, Claudiust nevezi meg a trón tulajdonosának, az elhunyt király özvegye, Gertrúd pedig hozzámegy sógorához, az új királyhoz. Az egyetemi tanulmányokból hazatért Hamletnek holt atyja szelleme elárulja, hogy öccse volt a gyilkosa, és a bosszú művét fiára bízza. Hamlet őrültséget színlelt és elutasította magától a kedves Ophelia szerelmét is, mert joggal gyanította, hogy ellene való kémkedésre használják a lányt. Egy vándor színtársulattal az udvar előtt előadatott egy királygyilkosságról szóló darabot; nagybátyja reagálása meggyőzte arról, hogy a szellem igazat mondott. Hamlet azonban mégis halogatta a bosszút: anyja lelkiismeretét próbálta felrázni, majd félreértés folytán az ármánykodó Polonius főkamarást – aki egy paraván mögül hallgatta a beszélgetést – ledöfte. A király ekkor Angliába küldte unokaöccsét követként, és az angol királynak küldött Hamlettel egy titkos levelet is, hogy a levél átadóját ölesse meg. Hamlet kivédte a cselt (Rosencrantz) és visszatért Dániába. Claudius ekkor párbajra biztatta fel ellene Laertest, aki apja, Polonius és húga, Ophélia halála miatt amúgy is bosszút esküdött Hamlet ellen. Laertes mérgezett tőrrel vívott s a király még méregkupát is előkészített. A mérget a királyné itta meg, a mérgezett kard pedig Hamleten kívül Laertest is végzetesen megsebezte. Hamlet azonban még utolsó erejével ledöfte a királyt.

Hamlet a leggazdagabban jellemzett és legtöbbet vitatott shakespeare-i hősök egyike. Egyrészt reneszánsz ember (lehetne, ha…), másrészt tudós és művész (a wittenbergi egyetemre jár, és hogy „ért a színpadhoz”), harmadrészt pedig katona. Van benne erő és indulat, de mérlegelő intellektusa erősebb, túl sok mindent ért és lát, hogysem könnyen vállalná a nagy horderejű tettet.

Hamlet félig mondai, félig történelmi alak. A már említett Saxo Grammatikus Dán Krónikájában olvashatunk Amleth jütlandi királyfi történetéről, aki megölte apja gyilkosát, Fengint.

Horatio

Dán polgárfiú, Hamlet barátja és egyetemi diáktársa, aki az idősebbik Hamlet temetésére tért vissza Wittenbergől.

Polonius

Claudius főkamarása, aki a király megbízásából igyekezett kifürkészni a valódi okát Hamlet vélt őrültségének.

Laertes

Dán nemes ifjú, Polonius főkamarás fia.

Ophelia

Polonius főkamarás lánya, akinek apja megtiltja, hogy Hamlet széptevését fogadja.

Voltimand és Cornelius

Udvaroncok, akik Claudius megbízására követként mentek Corneliusszal együtt a norvég királyhoz, azzal a követeléssel, hogy tiltsa el unokaöccsét, Fortinbrast a dániai birtokai ellen tervezett könnyelmű katonai akciótól. Hazatérve Voltimand és társa beszámol a királynak, hogy a norvég király teljesítette követelését.

Rosencrantz és Guildenstern

Udvaroncok, akiket Claudius megbíz Hamlet figyelésével és búskomorsága okának megfejtésével.

Szellem

Az idősebb Hamlet szelleme. Elsőként a helsingőri vár katonáinak jelent meg éjfelenként, teljes harci díszben, majd pedig fiának is, akivel közölte, hogy halálát nem kígyómarás okozta

Osrick

Udvaronc, aki átadja Laertes párbajmeghívását Hamletnek. Mivel nagyon körülményeskedő és szóvirágokban beszél, a következő mondatot váltja ki Hamletből: „Tán még anyja emlőjével is udvariaskodott ez, mielőtt megszopta volna”.

Marcellus

A helsingőri vár őrtisztje. Ő is látta a szellemet és segítségére volt Hamletnek.

Bernardo

A helsingőri vár őrtisztje, mivel társaival együtt már többször látta a szellemet, Horatiót kéri meg, mint latinul tudó embert, hogy szóljon hozzá. Akkor is ott volt, mikor Hamlet jött beszélni apja szellemével

Francisco

Összesen annyi szerepe van, hogy a darab elején leváltják az őrségről

Rajnald (Reynaldo)

Polonius embere, akit azért küld fia, Laertes után Párizsba, hogy megtudja, a fiú hogy viseli magát. Pénzt és levelet is küld vele.

Fortinbras

Norvég királyfi. Azonos nevű apja 30 évvel korábban párbajra hívta ki az idősebb Hamletet, de halálos sebet kapott és előzetes megegyezésük szerint így birtokai a dán koronára szálltak. Fia, az ifjabbik Fortinbras hadat gyűjt, hogy visszaszerezze a kérdéses területeket, ám Claudius nyomására Fortinbras nagybátyja, a jelenlegi norvég király eltiltotta őt ettől és kinevezte a lengyelországi hadak élére. Hamlet úgy rendelkezett, hogy Fortinbras legyen az új dán király, mivel hallotta győzelmeinek hírét.

Pap (Priest)

Az Ophelia temetését végző lelkész. A kurta szertartás miatt zúgolódó Laertésszel közölte, hogy ennyit is csak felsőbb parancsra engedélyezett az egyház, mert a halál kétes körülményei miatt az elhunytnak igazából a temető árkában volna a helye.

Első, második sírásó (First, second Clown)

A helsingőri temető habókos sírásói, akik éppen Ophelia sírját készítik elő, amikor a titokban angliai útjáról hazatérő Hamlet és Horatio szóba elegyedik velük. Az első sírásó emelte ki a földből és mutatta meg Hamletnek a hajdani udvari mulattató, Yorick koponyáját.

Első színész (First player)

Említik színészkirály (Player King) néven is. Ő a vándor színtársulat vezető színésze.

Színészkirályné (Player Queen)

A Gonzágo megölése című betétdarabban az ő szerepe Gertrud szerepének feleltethető meg.

Lucianus

A színtársulat által előadott darabban, a Gonzago megölésében ő játszotta a Claudiusnak megfelelő szerepet.

Úr (Lord)

Ő hívta meg Claudius nevében Hamletet a párbaj színhelyére és közölte vele anyja kívánságát, hogy az összecsapás előtt béküljön ki Laertesszel.

További mellékszereplők

Udvaronc (Gentleman)

Százados (Captain)

Első hajós (First sailor)

Tartalom:

I. felvonás

A színmű egy hideg éjszakán kezdődik, Helsingőrben. Franciscót társa, Bernardo váltja fel az őrségben. Egy harmadik őr, Marcellus Horatióval, Hamlet dán királyfi legjobb barátjával érkezik. Az őrök igyekeznek meggyőzni Horatiót, hogy Hamlet király szellemét látták, amikor a szellem ismét megjelenik. Claudius és Gertrud államügyekkel vannak elfoglalva: igyekeznek elhárítani Fortinbras, norvég királyfi által vezetett inváziót. Miután Hamlet Horatiótól hall a szellem megjelenéséről, Hamlet elhatározza, hogy megnézi a szellemet saját szemével. Polonius a király főtanácsadója. Fia, Laertes Franciaországba indul vissza, lányának, Opheliának Hamlet udvarol. Sem Polonius, sem Laertes nem hiszi, hogy Hamlet szándékai komolyak, és mindketten figyelmeztetik is erre Opheliát. Azon az éjszakán a Szellem megjelenik Hamletnek. Elárulja Hamletnek, hogy ő az atyja szelleme, és hogy Claudius mérgezte meg Hamlet királyt. A Szellem azt követeli, hogy Hamlet bosszulja meg őt, Hamlet beleegyezik, s barátaival titoktartást esküdtet.

II. felvonás

Nem sokkal ezután Opheliát megijeszti Hamlet különös viselkedése, rögvest jelenti apjának, hogy Hamlet berontott a szobájába, de nem szólt semmit. Mivel aggasztja Claudiust és Gertrudot, hogy Hamlet hosszan gyászolja atyját és egyre zavartabban viselkedik, két diáktársát, Rosencrantzot és Guildensternt kérik meg, hogy derítsék fel megváltozott viselkedésének az okát. Polonius úgy véli, hogy a “szerelmi extázis” felelős Hamlet őrült viselkedéséért, és tájékoztatja Claudiust és Gertrudot. Rosencrantz és Guildenstern meglátogatják Hamletet. Hamlet eleinte örül barátainak, de gyorsan rájön, hogy kémkedni küldték őket. Hamlet még mindig nem biztos abban, hogy a Szellem igazat mondott, de egy színtársulat érkezése Helsingőrbe megoldással kecsegteti. Egy olyan darabot állít színpadra, amelyben eljátsszák apja meggyilkolását, és Claudius reakciója alapján dönti el, bűnös-e vagy sem.

III. felvonás

Claudius és Polonius ráveszik Opheliát, hogy kémkedjen Hamlet után. Amikor Hamlet rájön, hogy mit csinál Ophelia, dühödten azt javasolja neki, hogy vonuljon kolostorba. Az egész udvar megjelenik az előadáson, Hamlet folyamatosan kommentálja az eseményeket. Amikor a gyilkossági jelenetet bemutatják, Claudius hirtelen feláll és elhagyja a termet, amit Hamlet nagybátyja bűnösségének bizonyítékának tekint. Gertrud a szobájába hívatja Hamletet, hogy magyarázatot követeljen tőle. Útban hozzá Hamlet meglátja az imádkozó Claudiust, de nem öli meg, mert attól tart, hogy így a mennyországba jutna.Polonius a függöny mögé rejtőzik. A hálószobában veszekedés tör ki Hamlet és Gertrud között. A függöny mögé rejtőző Poloniust leszúrja Hamlet, abban a hitben, hogy Claudiust öli meg. Megjelenik a Szellem, aki figyelmezteti Hamletet, hogy bánjon kíméletesen anyjával, de ölje meg Claudiust mielőbb. Mivel Gertrud nem látja, kivel beszél Hamlet, ezt Hamlet őrültségének újabb bizonyítékának tekinti.

IV. felvonás

Hamlet elrejti Polonius holttestét. Claudius, immár az életét féltve, száműzi Hamletet Angliába, és utasítást ad a meggyilkolására. Ophelia beleőrül apja elvesztésébe, és gyermeteg dalokat énekelve bóklászik Helsingőrben. Bátyja, Laertes visszatér Franciaországból, és atyja halála és húga őrültsége miatt harag gyúl szívében. Claudius meggyőzi Laertest, hogy mindenért egyedül Hamlet felelős. Hírek érkeznek, hogy Hamlet nem halt meg, sőt, visszatért Dániába. Claudius ravasz tervet eszel ki. Azt javasolja, hogy Laertes hívja ki párbajra Hamletet, amelynek során Laertes mérgezett tőrrel küzdene. Titokban azt is tervezi, hogy mérgezett bort is készenlétben tart, ha a párbaj nem jól végződne. Gertrud megjelenik, hogy bejelentse, Ophelia vízbe fúlt.

V. felvonás

A két sírásó megtárgyalja Ophelia öngyilkosságát,miközben a sírt ássák. Hamlet megérkezik Horatioval és szóba elegyedik az egyik sírásóval, aki kiássa neki Yorick, a néhai udvari bohóc koponyáját. Ophelia temetői menete közeleg, az élen Laertesszel. Hamlet kijelenti, hogy mindig is szerette Opheliát, majd összeverekszik Laertesszel, de szétválasztják őket. Helsingőrben Hamlet megvallja Horationak, hogyan menekült meg, és hogy Rosencrantz és Guildenstern halott. Osric, egy udvaronc szakítja félbe: felszólítja, hogy jöjjön megvívni Laertesszel. Miközben Fortinbras seregei körbezárják a várat, a párbaj elkezdődik. Laertes megsebesíti Hamletet mérgezett tőrével, de összecserélik a tőrjeiket és Hamlet is megsebzi Laertest a mérgezett karddal. Gertrud megissza a mérgezett bort és meghal. Utolsó perceiben Laertes megbékél Hamlettel és feltárja Claudius gyilkos tervét. Hamlet, élete utolsó percében megöli Claudiust, és Fortinbrast nevezi meg örökösének. Amikor Fortinbras megérkezik, Horatio elmeséli a történteket, és megparancsolja, hogy méltósággal temessék el Hamlet holttestét.

Szerkezete:

Hamlet 1600 körül keletkezett. Shakespeare egy korábbi angol darabot dolgozott át. (Thomas Cyd) A Hamlet az egyedüli Bosszúdráma amit Shakespeare írt.

-A történet 3 szakaszból áll amit hosszabb időköz választ el egymástól:

1.: Apja szelleme feladatot ad a királyfinak (ölje meg gyilkosát) és megismerkedünk Hamlet lelki állapotával.

2.: Hamlet és Claudius egymás ellen elkövetett lépéseit foglalja magában.

3.: Ophelia megőrülésével kezdődik, Hamlet és Claudius korábbi intézkedései következményeit mutatja be.

A Hamlet bonyolult és szigorú felépítésű. A történet egységét az biztosítja hogy három szereplő sorsa hasonló: Fortinbras, Hamlet, Laertes apját is megölték. Fortimbrasét Hamlet apja, Hamletét Claudius, Laertését Hamlet szúrja le. A három fiú nem egyforma magatartást tanusít a hasonló helyzetben, a párhuzam ellentétet is érzékeltet. A történet menetét két emebrhalál irányítja: Hamlet apjáé és Hamlet bosszúja. (Előtt, végén-> ez biztosítja a feszültséget.) Az erőviszonyok egyenlőtlenek: Claudius oldalán van az egész udvar míg Hamlet egyedül van, csak Horatio nyújt neki erkölcsi támaszt. A késleltetés Hamlet személyiségéből ered.A dráma expozíciója fokozatosan vezet be a mű világába: először nem ismerjük a főszereplőt… -Hamlet: becsületes, befelé forduló alkat, lelki állapotát a halálvágy visszatérő gondolata teszi komorrá. Ragyogó értelemmel és költői képzelettel van megáldva.Kegyetlenül bírálja a világot, melyben él. Jelleme nehezen megfejthető. Főként Opheliával bánik különösen. Töprengő lélek, az eszmék embere, kényszernek érzi az erőszakos cselekvést. Nem mintha testileg gyenge lenne, bátor és jól forgatja a kardot. Mivel az elvonatkoztatás és az általánosítás az élet eleme nyűgnek véli a fegyveres bosszút. Az életet értéktelennek tartja. A bosszúra apja iránti szerelem és az hogy a gondolat és a tett tökéletes egyensúlyát szeretné elérni. Tudatában van h. ő ezt nem képes teljesíteni ezt az eszményt, de úgy gondolja h. apja elhatározásait mindig tett követte, ezért kell bosszút állnia. Nem biztos a túlvilág létezésében, ugyanakkor tagadni sem meri a mennyországot vagy a poklot. Kis túlzással 5 felvonáson át késlekedik először ez a színlelésében nyilvánul meg, így próbálja kikémlelni h. igazat mondott-e apja szelleme. A késlelkedés következő szakasza a színjátékrendezés, így akarja Claudius és Gertrud lelkiismeretét fölébreszteni. Az anglilai „küldetést” is elfogadja ami tovább hátráltatja a feladat teljesítését.Csak a végső pillanat bírja tettre. Az öngyilkosságot is latolgatja, hiszen romlottnak látja a társadalmat, változtatni nem tud rajta, ő nem akar alkalmazkodni, nem lát más lehetőség csak az öngyilkosságot. Csakhogy az öngyilkosságra kárhozat jár a keresztény tanítás szerint. Hamlet a túlvilággal kapcsolatos kételyei ellenére nyomasztja a tudat: egy halál utáni valamitől retteg. -Claudius: nem pusztán testvér gyilkos, állandó lelkiismeret-furdalásai bizonyítják, hogy nem teljesen gátlástalan gazfickó. Több jelenetben erős kezű talpraesett uralkodó benyomását kelti. -Fortinbras: mindazt egyesíti magában ami nincs meg Hamletben Határozott tettre képes, nem gátlástalan mint Claudius. Viszont értelmetlen háborúba vezeti népét. -Horatio: Józan, határozott, viszont földhöz ragadt, emberi létkérdésen nem tud elgondolkodni.