http://mek.oszk.hu/06200/06233/mp3/

Sz�ni el�ad�s-Rendezte: Szil�gyi G�bor

A felv�tel a B�lint h�zban k�sz�lt 2013 j�nius 21-�n. /A bevezet� zene zavar�,de tal�n seg�t meg�rteni a m� mondand�j�t./

William Shakespeare: Hamlet

Claudius

A d�n kir�ly. Elcs�b�totta b�tyj�nak, id�sebb Hamletnek, D�nia kir�ly�nak feles�g�t, Gertr�dot.

Gertr�d

Az id�sebb Hamlet kir�ly feles�ge, akit a tr�nbitorl� Claudius (aki egyben s�gora is) elcs�b�t �s feles�g�l vesz.

Hamlet

Apja, az id�sebb Hamlet rejt�lyes k�r�lm�nyek k�z�tt hal meg, az �llamtan�cs a kir�ly �ccs�t, Claudiust nevezi meg a tr�n tulajdonos�nak, az elhunyt kir�ly �zvegye, Gertr�d pedig hozz�megy s�gor�hoz, az �j kir�lyhoz. Az egyetemi tanulm�nyokb�l hazat�rt Hamletnek holt atyja szelleme el�rulja, hogy �ccse volt a gyilkosa, �s a bossz� m�v�t fi�ra b�zza. Hamlet �r�lts�get sz�nlelt �s elutas�totta mag�t�l a kedves Ophelia szerelm�t is, mert joggal gyan�totta, hogy ellene val� k�mked�sre haszn�lj�k a l�nyt. Egy v�ndor sz�nt�rsulattal az udvar el�tt el�adatott egy kir�lygyilkoss�gr�l sz�l� darabot; nagyb�tyja reag�l�sa meggy�zte arr�l, hogy a szellem igazat mondott. Hamlet azonban m�gis halogatta a bossz�t: anyja lelkiismeret�t pr�b�lta felr�zni, majd f�lre�rt�s folyt�n az �rm�nykod� Polonius f�kamar�st – aki egy parav�n m�g�l hallgatta a besz�lget�st – led�fte. A kir�ly ekkor Angli�ba k�ldte unoka�ccs�t k�vetk�nt, �s az angol kir�lynak k�ld�tt Hamlettel egy titkos levelet is, hogy a lev�l �tad�j�t �lesse meg. Hamlet kiv�dte a cselt (Rosencrantz) �s visszat�rt D�ni�ba. Claudius ekkor p�rbajra biztatta fel ellene Laertest, aki apja, Polonius �s h�ga, Oph�lia hal�la miatt am�gy is bossz�t esk�d�tt Hamlet ellen. Laertes m�rgezett t�rrel v�vott s a kir�ly m�g m�regkup�t is el�k�sz�tett. A m�rget a kir�lyn� itta meg, a m�rgezett kard pedig Hamleten k�v�l Laertest is v�gzetesen megsebezte. Hamlet azonban m�g utols� erej�vel led�fte a kir�lyt.

Hamlet a leggazdagabban jellemzett �s legt�bbet vitatott shakespeare-i h�s�k egyike. Egyr�szt renesz�nsz ember (lehetne, ha…), m�sr�szt tud�s �s m�v�sz (a wittenbergi egyetemre j�r, �s hogy „�rt a sz�npadhoz”), harmadr�szt pedig katona. Van benne er� �s indulat, de m�rlegel� intellektusa er�sebb, t�l sok mindent �rt �s l�t, hogysem k�nnyen v�llaln� a nagy horderej� tettet.

Hamlet f�lig mondai, f�lig t�rt�nelmi alak. A m�r eml�tett Saxo Grammatikus D�n Kr�nik�j�ban olvashatunk Amleth j�tlandi kir�lyfi t�rt�net�r�l, aki meg�lte apja gyilkos�t, Fengint.

Horatio

D�n polg�rfi�, Hamlet bar�tja �s egyetemi di�kt�rsa, aki az id�sebbik Hamlet temet�s�re t�rt vissza Wittenberg�l.

Polonius

Claudius f�kamar�sa, aki a kir�ly megb�z�s�b�l igyekezett kif�rk�szni a val�di ok�t Hamlet v�lt �r�lts�g�nek.

Laertes

D�n nemes ifj�, Polonius f�kamar�s fia.

Ophelia

Polonius f�kamar�s l�nya, akinek apja megtiltja, hogy Hamlet sz�ptev�s�t fogadja.

Voltimand �s Cornelius

Udvaroncok, akik Claudius megb�z�s�ra k�vetk�nt mentek Corneliusszal egy�tt a norv�g kir�lyhoz, azzal a k�vetel�ssel, hogy tiltsa el unoka�ccs�t, Fortinbrast a d�niai birtokai ellen tervezett k�nnyelm� katonai akci�t�l. Hazat�rve Voltimand �s t�rsa besz�mol a kir�lynak, hogy a norv�g kir�ly teljes�tette k�vetel�s�t.

Rosencrantz �s Guildenstern

Udvaroncok, akiket Claudius megb�z Hamlet figyel�s�vel �s b�skomors�ga ok�nak megfejt�s�vel.

Szellem

Az id�sebb Hamlet szelleme. Els�k�nt a helsing�ri v�r katon�inak jelent meg �jfelenk�nt, teljes harci d�szben, majd pedig fi�nak is, akivel k�z�lte, hogy hal�l�t nem k�gy�mar�s okozta

Osrick

Udvaronc, aki �tadja Laertes p�rbajmegh�v�s�t Hamletnek. Mivel nagyon k�r�lm�nyesked� �s sz�vir�gokban besz�l, a k�vetkez� mondatot v�ltja ki Hamletb�l: „T�n m�g anyja eml�j�vel is udvariaskodott ez, miel�tt megszopta volna”.

Marcellus

A helsing�ri v�r �rtisztje. � is l�tta a szellemet �s seg�ts�g�re volt Hamletnek.

Bernardo

A helsing�ri v�r �rtisztje, mivel t�rsaival egy�tt m�r t�bbsz�r l�tta a szellemet, Horati�t k�ri meg, mint latinul tud� embert, hogy sz�ljon hozz�. Akkor is ott volt, mikor Hamlet j�tt besz�lni apja szellem�vel

Francisco

�sszesen annyi szerepe van, hogy a darab elej�n lev�ltj�k az �rs�gr�l

Rajnald (Reynaldo)

Polonius embere, akit az�rt k�ld fia, Laertes ut�n P�rizsba, hogy megtudja, a fi� hogy viseli mag�t. P�nzt �s levelet is k�ld vele.

Fortinbras

Norv�g kir�lyfi. Azonos nev� apja 30 �vvel kor�bban p�rbajra h�vta ki az id�sebb Hamletet, de hal�los sebet kapott �s el�zetes megegyez�s�k szerint �gy birtokai a d�n koron�ra sz�lltak. Fia, az ifjabbik Fortinbras hadat gy�jt, hogy visszaszerezze a k�rd�ses ter�leteket, �m Claudius nyom�s�ra Fortinbras nagyb�tyja, a jelenlegi norv�g kir�ly eltiltotta �t ett�l �s kinevezte a lengyelorsz�gi hadak �l�re. Hamlet �gy rendelkezett, hogy Fortinbras legyen az �j d�n kir�ly, mivel hallotta gy�zelmeinek h�r�t.

Pap (Priest)

Az Ophelia temet�s�t v�gz� lelk�sz. A kurta szertart�s miatt z�gol�d� Laert�sszel k�z�lte, hogy ennyit is csak fels�bb parancsra enged�lyezett az egyh�z, mert a hal�l k�tes k�r�lm�nyei miatt az elhunytnak igaz�b�l a temet� �rk�ban volna a helye.

Els�, m�sodik s�r�s� (First, second Clown)

A helsing�ri temet� hab�kos s�r�s�i, akik �ppen Ophelia s�rj�t k�sz�tik el�, amikor a titokban angliai �tj�r�l hazat�r� Hamlet �s Horatio sz�ba elegyedik vel�k. Az els� s�r�s� emelte ki a f�ldb�l �s mutatta meg Hamletnek a hajdani udvari mulattat�, Yorick kopony�j�t.

Els� sz�n�sz (First player)

Eml�tik sz�n�szkir�ly (Player King) n�ven is. � a v�ndor sz�nt�rsulat vezet� sz�n�sze.

Sz�n�szkir�lyn� (Player Queen)

A Gonz�go meg�l�se c�m� bet�tdarabban az � szerepe Gertrud szerep�nek feleltethet� meg.

Lucianus

A sz�nt�rsulat �ltal el�adott darabban, a Gonzago meg�l�s�ben � j�tszotta a Claudiusnak megfelel� szerepet.

�r (Lord)

� h�vta meg Claudius nev�ben Hamletet a p�rbaj sz�nhely�re �s k�z�lte vele anyja k�v�ns�g�t, hogy az �sszecsap�s el�tt b�k�lj�n ki Laertesszel.

Tov�bbi mell�kszerepl�k

Udvaronc (Gentleman)

Sz�zados (Captain)

Els� haj�s (First sailor)

Tartalom:

I. felvon�s

A sz�nm� egy hideg �jszak�n kezd�dik, Helsing�rben. Francisc�t t�rsa, Bernardo v�ltja fel az �rs�gben. Egy harmadik �r, Marcellus Horati�val, Hamlet d�n kir�lyfi legjobb bar�tj�val �rkezik. Az �r�k igyekeznek meggy�zni Horati�t, hogy Hamlet kir�ly szellem�t l�tt�k, amikor a szellem ism�t megjelenik. Claudius �s Gertrud �llam�gyekkel vannak elfoglalva: igyekeznek elh�r�tani Fortinbras, norv�g kir�lyfi �ltal vezetett inv�zi�t. Miut�n Hamlet Horati�t�l hall a szellem megjelen�s�r�l, Hamlet elhat�rozza, hogy megn�zi a szellemet saj�t szem�vel. Polonius a kir�ly f�tan�csad�ja. Fia, Laertes Franciaorsz�gba indul vissza, l�ny�nak, Opheli�nak Hamlet udvarol. Sem Polonius, sem Laertes nem hiszi, hogy Hamlet sz�nd�kai komolyak, �s mindketten figyelmeztetik is erre Opheli�t. Azon az �jszak�n a Szellem megjelenik Hamletnek. El�rulja Hamletnek, hogy � az atyja szelleme, �s hogy Claudius m�rgezte meg Hamlet kir�lyt. A Szellem azt k�veteli, hogy Hamlet bosszulja meg �t, Hamlet beleegyezik, s bar�taival titoktart�st esk�dtet.

II. felvon�s

Nem sokkal ezut�n Opheli�t megijeszti Hamlet k�l�n�s viselked�se, r�gvest jelenti apj�nak, hogy Hamlet berontott a szob�j�ba, de nem sz�lt semmit. Mivel aggasztja Claudiust �s Gertrudot, hogy Hamlet hosszan gy�szolja atyj�t �s egyre zavartabban viselkedik, k�t di�kt�rs�t, Rosencrantzot �s Guildensternt k�rik meg, hogy der�ts�k fel megv�ltozott viselked�s�nek az ok�t. Polonius �gy v�li, hogy a “szerelmi ext�zis” felel�s Hamlet �r�lt viselked�s��rt, �s t�j�koztatja Claudiust �s Gertrudot. Rosencrantz �s Guildenstern megl�togatj�k Hamletet. Hamlet eleinte �r�l bar�tainak, de gyorsan r�j�n, hogy k�mkedni k�ldt�k �ket. Hamlet m�g mindig nem biztos abban, hogy a Szellem igazat mondott, de egy sz�nt�rsulat �rkez�se Helsing�rbe megold�ssal kecsegteti. Egy olyan darabot �ll�t sz�npadra, amelyben elj�tssz�k apja meggyilkol�s�t, �s Claudius reakci�ja alapj�n d�nti el, b�n�s-e vagy sem.

III. felvon�s

Claudius �s Polonius r�veszik Opheli�t, hogy k�mkedjen Hamlet ut�n. Amikor Hamlet r�j�n, hogy mit csin�l Ophelia, d�h�dten azt javasolja neki, hogy vonuljon kolostorba. Az eg�sz udvar megjelenik az el�ad�son, Hamlet folyamatosan komment�lja az esem�nyeket. Amikor a gyilkoss�gi jelenetet bemutatj�k, Claudius hirtelen fel�ll �s elhagyja a termet, amit Hamlet nagyb�tyja b�n�ss�g�nek bizony�t�k�nak tekint. Gertrud a szob�j�ba h�vatja Hamletet, hogy magyar�zatot k�veteljen t�le. �tban hozz� Hamlet megl�tja az im�dkoz� Claudiust, de nem �li meg, mert att�l tart, hogy �gy a mennyorsz�gba jutna.Polonius a f�gg�ny m�g� rejt�zik. A h�l�szob�ban veszeked�s t�r ki Hamlet �s Gertrud k�z�tt. A f�gg�ny m�g� rejt�z� Poloniust lesz�rja Hamlet, abban a hitben, hogy Claudiust �li meg. Megjelenik a Szellem, aki figyelmezteti Hamletet, hogy b�njon k�m�letesen anyj�val, de �lje meg Claudiust miel�bb. Mivel Gertrud nem l�tja, kivel besz�l Hamlet, ezt Hamlet �r�lts�g�nek �jabb bizony�t�k�nak tekinti.

IV. felvon�s

Hamlet elrejti Polonius holttest�t. Claudius, imm�r az �let�t f�ltve, sz�m�zi Hamletet Angli�ba, �s utas�t�st ad a meggyilkol�s�ra. Ophelia bele�r�l apja elveszt�s�be, �s gyermeteg dalokat �nekelve b�kl�szik Helsing�rben. B�tyja, Laertes visszat�r Franciaorsz�gb�l, �s atyja hal�la �s h�ga �r�lts�ge miatt harag gy�l sz�v�ben. Claudius meggy�zi Laertest, hogy minden�rt egyed�l Hamlet felel�s. H�rek �rkeznek, hogy Hamlet nem halt meg, s�t, visszat�rt D�ni�ba. Claudius ravasz tervet eszel ki. Azt javasolja, hogy Laertes h�vja ki p�rbajra Hamletet, amelynek sor�n Laertes m�rgezett t�rrel k�zdene. Titokban azt is tervezi, hogy m�rgezett bort is k�szenl�tben tart, ha a p�rbaj nem j�l v�gz�dne. Gertrud megjelenik, hogy bejelentse, Ophelia v�zbe f�lt.

V. felvon�s

A k�t s�r�s� megt�rgyalja Ophelia �ngyilkoss�g�t,mik�zben a s�rt �ss�k. Hamlet meg�rkezik Horatioval �s sz�ba elegyedik az egyik s�r�s�val, aki ki�ssa neki Yorick, a n�hai udvari boh�c kopony�j�t. Ophelia temet�i menete k�zeleg, az �len Laertesszel. Hamlet kijelenti, hogy mindig is szerette Opheli�t, majd �sszeverekszik Laertesszel, de sz�tv�lasztj�k �ket. Helsing�rben Hamlet megvallja Horationak, hogyan menek�lt meg, �s hogy Rosencrantz �s Guildenstern halott. Osric, egy udvaronc szak�tja f�lbe: felsz�l�tja, hogy j�jj�n megv�vni Laertesszel. Mik�zben Fortinbras seregei k�rbez�rj�k a v�rat, a p�rbaj elkezd�dik. Laertes megsebes�ti Hamletet m�rgezett t�r�vel, de �sszecser�lik a t�rjeiket �s Hamlet is megsebzi Laertest a m�rgezett karddal. Gertrud megissza a m�rgezett bort �s meghal. Utols� perceiben Laertes megb�k�l Hamlettel �s felt�rja Claudius gyilkos terv�t. Hamlet, �lete utols� perc�ben meg�li Claudiust, �s Fortinbrast nevezi meg �r�k�s�nek. Amikor Fortinbras meg�rkezik, Horatio elmes�li a t�rt�nteket, �s megparancsolja, hogy m�lt�s�ggal temess�k el Hamlet holttest�t.

Szerkezete:

Hamlet 1600 k�r�l keletkezett. Shakespeare egy kor�bbi angol darabot dolgozott �t. (Thomas Cyd) A Hamlet az egyed�li Bossz�dr�ma amit Shakespeare �rt.

-A t�rt�net 3 szakaszb�l �ll amit hosszabb id�k�z v�laszt el egym�st�l:

1.: Apja szelleme feladatot ad a kir�lyfinak (�lje meg gyilkos�t) �s megismerked�nk Hamlet lelki �llapot�val.

2.: Hamlet �s Claudius egym�s ellen elk�vetett l�p�seit foglalja mag�ban.

3.: Ophelia meg�r�l�s�vel kezd�dik, Hamlet �s Claudius kor�bbi int�zked�sei k�vetkezm�nyeit mutatja be.

A Hamlet bonyolult �s szigor� fel�p�t�s�. A t�rt�net egys�g�t az biztos�tja hogy h�rom szerepl� sorsa hasonl�: Fortinbras, Hamlet, Laertes apj�t is meg�lt�k. Fortimbras�t Hamlet apja, Hamlet�t Claudius, Laert�s�t Hamlet sz�rja le. A h�rom fi� nem egyforma magatart�st tanus�t a hasonl� helyzetben, a p�rhuzam ellent�tet is �rz�keltet. A t�rt�net menet�t k�t emebrhal�l ir�ny�tja: Hamlet apj�� �s Hamlet bossz�ja. (El�tt, v�g�n-> ez biztos�tja a fesz�lts�get.) Az er�viszonyok egyenl�tlenek: Claudius oldal�n van az eg�sz udvar m�g Hamlet egyed�l van, csak Horatio ny�jt neki erk�lcsi t�maszt. A k�sleltet�s Hamlet szem�lyis�g�b�l ered.A dr�ma expoz�ci�ja fokozatosan vezet be a m� vil�g�ba: el�sz�r nem ismerj�k a f�szerepl�t… -Hamlet: becs�letes, befel� fordul� alkat, lelki �llapot�t a hal�lv�gy visszat�r� gondolata teszi komorr�. Ragyog� �rtelemmel �s k�lt�i k�pzelettel van meg�ldva.Kegyetlen�l b�r�lja a vil�got, melyben �l. Jelleme nehezen megfejthet�. F�k�nt Opheli�val b�nik k�l�n�sen. T�preng� l�lek, az eszm�k embere, k�nyszernek �rzi az er�szakos cselekv�st. Nem mintha testileg gyenge lenne, b�tor �s j�l forgatja a kardot. Mivel az elvonatkoztat�s �s az �ltal�nos�t�s az �let eleme ny�gnek v�li a fegyveres bossz�t. Az �letet �rt�ktelennek tartja. A bossz�ra apja ir�nti szerelem �s az hogy a gondolat �s a tett t�k�letes egyens�ly�t szeretn� el�rni. Tudat�ban van h. � ezt nem k�pes teljes�teni ezt az eszm�nyt, de �gy gondolja h. apja elhat�roz�sait mindig tett k�vette, ez�rt kell bossz�t �llnia. Nem biztos a t�lvil�g l�tez�s�ben, ugyanakkor tagadni sem meri a mennyorsz�got vagy a poklot. Kis t�lz�ssal 5 felvon�son �t k�slekedik el�sz�r ez a sz�nlel�s�ben nyilv�nul meg, �gy pr�b�lja kik�mlelni h. igazat mondott-e apja szelleme. A k�slelked�s k�vetkez� szakasza a sz�nj�t�krendez�s, �gy akarja Claudius �s Gertrud lelkiismeret�t f�l�breszteni. Az anglilai „k�ldet�st” is elfogadja ami tov�bb h�tr�ltatja a feladat teljes�t�s�t.Csak a v�gs� pillanat b�rja tettre. Az �ngyilkoss�got is latolgatja, hiszen romlottnak l�tja a t�rsadalmat, v�ltoztatni nem tud rajta, � nem akar alkalmazkodni, nem l�t m�s lehet�s�g csak az �ngyilkoss�got. Csakhogy az �ngyilkoss�gra k�rhozat j�r a kereszt�ny tan�t�s szerint. Hamlet a t�lvil�ggal kapcsolatos k�telyei ellen�re nyomasztja a tudat: egy hal�l ut�ni valamit�l retteg. -Claudius: nem puszt�n testv�r gyilkos, �lland� lelkiismeret-furdal�sai bizony�tj�k, hogy nem teljesen g�tl�stalan gazfick�. T�bb jelenetben er�s kez� talpraesett uralkod� benyom�s�t kelti. -Fortinbras: mindazt egyes�ti mag�ban ami nincs meg Hamletben Hat�rozott tettre k�pes, nem g�tl�stalan mint Claudius. Viszont �rtelmetlen h�bor�ba vezeti n�p�t. -Horatio: J�zan, hat�rozott, viszont f�ldh�z ragadt, emberi l�tk�rd�sen nem tud elgondolkodni.