Zrínyi: Szigeti veszedelem

A teljes művet itt elolvashatod

Tartalom röviden:

1. ének

Az Úr Michael arkangyalt elküldte a pokolba, hogy Allecto fúriát kiszabadítsa és Törökországba küldje, megszállni Szulimán lelkét. A fúria el is ment és hogy hamarabb gonosszá változtassa a szultán szívét a magyarok iránt, Szelimnek, vagyis apjának adta ki magát. Ágyába mérges kígyót rakott és az gonosszá változtatta Szulimán szívét. Másnap már rögtön össze is hívta tanácsát, és háborút szervezett a magyarok ellen. Sorban felsorakoztatta tengernyi emberét.

2. ének

Június 10-én Szulimán megindult hadseregével. Petraf, a szultán nénjének fia elfoglalta Gyulát. Ezalatt Maximiliam (Miksa) császár Zrínyit nevezte ki Szigetvár kapitányának, aki egy feszület előtt imádkozott a háború sikerességéért. Jézus itt megszólította és elmondta mi lesz a sorsa.

3. ének

Mehmet Siklós alá vonult csapataival. Mikor ezt Zrínyi megtudja, megtámadja a török tábort, ahol Rézmán, Mehmet fia, a horvátországi basa tartózkodik. Mehmet Rézmán segítségére megy, de mire odaér, Zrínyi megöli. Hogy fiát megbosszulja, Mehmet Zrínyinek esik, de ő is fia sorsára jut. Rahmat, a „nagy török”, hatalmas botjával Farkasicsnak ront, aki a puskájával mellkason lövi, azonban a török is fejbevágja és ő félholtan lezuhan lova mellé. „Olaj-bég”, a török gyalogság vezére megadja magát Zrínyinek.

4. ének

Zrínyi és társai összeszedik a halottakat és a sebesülteket, majd beviszik őket a kápolnába, imádkoznak értük. Közben erős ágyúdübörgés hallatszik.

5. ének

Zrínyi és maroknyi csapata hűséget fogad Istennek és megesküsznek, hogy utolsó csepp vérükig harcolnak, bármi áron megvédik a hazájukat. Az eskü és a seregszemle után előkészülnek. Zrínyi levelet ír a királynak, melyben segítséget kér és elbúcsúzik tőle is és Györgytől is, a fiától, aki elviszi a levelet.

6. ének

A szultán két követet küld a Szigeti várba és üzeni, hogy a magyarok adják fel a várat. Zrínyi persze ezt nem teljesíti. Válaszként a szultán felderítő csapatokat küld, hogy kiderítse, hol a vár gyenge pontja. Zrínyi megtámadja és szétkergeti őket, egy törököt el is fog, aki elmondja, hogy már úton van a nagy sereg. A harcokat az este szakítja félbe, Deli Vid megöli Hamvivánt.

7. ének

Megérkezik a szultán, közben Farkasics Péter meghal egy régi betegségben. Nem sokkal később Zrínyi 500 ezer emberével kitör a várból. A harcban Deli Vid, és Demirván (Hamviván barátja) összetalálkozik. A sötétség miatt abbahagyják a viadalt, de folytatni fogják.

8. ének

A törökök tanácsot hívnak össze, melyben elhatározzák, hogy ágyúzni fogják a várat.

9. ének

Megkezdődik a szüntelen bombázás. Juranics és Radivoly éjszaka kilopózik, hogy üzenetet vigyen a császárnak. Átverekednek a török táboron, de Juranics fogságba esik és megölik. Radivoly erre előugrik rejtekéből és nyomban leszúrja barátja gyilkosát. Ő sem bírt a túlerővel és szintén meghal. A várban Deli Vid szomorúan meséli álmát Zrínyinek, melyben vérbe fagyva látta Radivolyt, valamint Zrínyi és saját halálát is látta. Később meghozták a két hős testét és eltemették őket.

10. ének

A külső és belső város török kézen van és a vár egyik tornya is leomlott a bombázástól. A törökök megindultak a sáncok mögül és bevették a kidőlt tornyot. Demirhám és Rodován harcba bocsájtkozik és Rodován meghal. Az ellenség egyre beljebb nyomul és sokan vesztik életüket. Végül megjelenik Zrínyi és visszaveri őket.

11. ének

Delimán szégyelli, amiért visszavonult a magyarok elől. A török táborban Rusztán ezért megvádolja, Delimán pedig megöli őt. A császár megharagszik rá és elküldi a táborból. Demirhám Deli Viddel akar megküzdeni. Követet küld a várba és Deli Vid el is indul ellene 200 katonával. A párbajban Deli Vid megölte volna Demirhámot, de a törökök ezt nem hagyták és megtámadták őket. Zrínyi segítségükre sietett, de Deli Videt nem találta sehol.

12. ének

Delimán szerelméről, Cumilláról gondolkodik, akinek Rézmán volt a férje. Éppen azért zavarták el, mert megölte. Cumilla azonban szereti Delimánt és levelet ír neki. A harcos viszonozza a nő érzéseit, végül szerelmük beteljesedik. Közben a török táborban, az emberek a császár ellenére vissza akarják hívni Delimánt, végül követséget is küldenek érte. Rá is beszélik, de Cumilla nem engedi szerelmét, Delimán mégis elindul feleségével együtt. Azt kérte Istentől, ha Delimánnak meg kell halnia, előbb ő legyen az áldozat. Az úton egy kút mellé értek, amikor Cumilla Delimán kulacsából inni akart, de abban egy mérgezett vércsepp volt. Akkor kerülhetett bele, amikor Delimán megvívott egy sárkánnyal. Imádott szerelme meghalt, ő pedig újra visszatért a török táborba, hogy minden keresztényt megöljön.

13. ének

Deli Videt, mivel török származású, nem ismerik fel az idegen táborban. Felesége hiába várja a várban, ezért elhatározza, hogy megkeresi. Felvette férje páncélját és útnak indult. Egy katona éppen akkor akarta elárulni a királynak, hogy Deli Vid a táborban van, de Barbara megölte a hírhozót. A törökök elkapták, de Deli Vid azt hazudta, csak a rabszolgája. A törökök ebbe nem akartak belenyugodni és vizsgálatot indítottak, de Deli Vid inkább harcolt velük. Kiverekedték magukat és feleségével visszavágtattak a várba. A császár újabb tanácsot hívott össze. Demirhám szégyenben van és újra meg akar küzdeni Deli Viddel, Szulimán viszont nem engedi. A várból elfogtak egy galambot a törökök, mely levelet vitt a királynak. A magyarok már csak ötszázan maradtak, rengeteg a sebesült és a harcképtelen és csak a királyi segítségben bízhatnak. Mikor mindez Szulimánt tudomására jutott, azonnal támadást indított.

14. ének

Alderán, a gonosz varázsló, az alvilág erőit hívta segítségül, hogy a törökök legyőzhessék a magyarokat. Megindult a török sereg, Demirhám bejutott a várba és megkereste Deli Videt. Párbajozni kezdtek, és mindketten súlyosan megsérültek, de Deli vid előbb végzett ellenfelével, majd ő is meghalt.

15. ének

Zríny látta, hogy nem győzhet, ezért kivonulást tervezett. Felgyújtatta a kincsestárat, ahol megjelent neki Gábor arkangyal. Bátorította Zrínyit és visszaűzte a démonokat a pokolba, akik elragadták magukkal Alderánt. Zrínyi ötszáz emberével kirohant a várból, megölte Delimánt és a szultánt. Ezután emberei segítségére ment, de már későn érkezett… Lelőtték őket és lelküket az angyalok a mennybe vitték, ahol az örök nyugalom vár rájuk.

Elemzése:

1, műfaja: barokk eposz
2, keletkezési ideje: 1645-46 telén
3, írói szándéka: a szigetvári hősök önfeláldozásának bemutatásával erkölcsi példát mutatni a magyarság számára + magyar nyelvű eposz megteremtésének kísérlete.
4, forrásai: históriás énekköltészet (Tinódi Lantos Sebestyén)
Vitézi költészet (Balassi Bálint, Rimay János)
Európai eposzköltészet (a műfaj mintát ez szolgáltatja)
Homérosz ésVergilius eposzai
Odüsszeia, Iliász Aeneis (énisz)
Tasso: megszabadított Jeruzsálem c. eposz
5, Témája: Szigetvár 1566-os évi ostroma. A mű gondolat menete: a török Isten büntetése a magyarság bűnei miatt, a várvédők minőségi fölénye a törökök mennyiségi fölényével szemben is dicsőséget arathat. A törökök győznek ugyan, de az erkölcsi győzelem a magyaroké. A várvédők a legkiválóbb erények testesülnek meg: hazaszeretet, önfeláldozás, bajtársiasság, erkölcsi tisztaság. Ezzel mutat példát az egész magyarság számára. Minden magyarnak ilyennek kell lennie. A török sereg ezzel szemben széthúzó, hiányzik belőle az önfeláldozás kézsége, a bajtársiasság. Ők nem hazájukat védik, hanem számukra ez egy hódító háború.
6, Az eposz embereszméje: Zrínyi Miklós. Ő a kereszténység bajnoka (Krisztus katonája) Kimagaslik a többiek közül, nagyszerű katona, kiváló erényekkel rendelkező férfi. A hazaszeretet és Isten követése, parancsa vezérli. Benne is megvan az önfeláldozás kézsége, a bajtársiasság, a hazaszeretet. Méltó a vezér szerepe, ő a legkülönb az összes magyar közt. Misztikus hős.

A mű szerkezete

A barokk eposz jellegzetességei:
- In medias res kezdés
- Keresztény kérdéskör (a magyarság bűnei miatt Isten a török támadással bünteti a magyarokat)
- Költői képek, halmozások, zsúfolt körmondatok
- Patetikus megfogalmazás
- Mitológiai és alvilági elemek
Hagyományos eposzi kellékek:
- Propozíció (témamegjelölés) „Fegyvert s vitézt éneklek”
- Invokáció (fohász) „Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt”
- Enumeráció (seregszemle, ellentétes erők felvonultatása, mennyiségi, minőségi különbségek, erkölcsi fölény)
- Állandó jelzők
- Isteni beavatkozás (angyali légió, Mihály arkangyan, Alekto)
Zrínyi eposzának jellegzetességei:
- Történelmi múlt (a magyarság bűnei)
- A szigetiek esküje (V. ének, Zrínyi buzdító beszéde, aminek célja a meggyőzés, történelmi körképet ad a humanista érvények kifejezésre jutnak: keresztényhaza, család, tisztesség)
- Főszereplők bemutatása (Zrínyi pozitív, mert Krisztushoz imádkozik, Szulimán negatív, mert alvilági lényekkel kommunikál)
- Harcleírás
- Szerelmi motívum (Delimán és Kumilla szerelme, mely Delimán és Rusztán párbajához vezet)
- Váratlan fordulat (postagalamb)
- Zrínyi mártíromsága (készül a halálra, mint keresztény vértanú)
- A barokk látomások

A cselekmény három szálon indul:
a, Isteni rendelkezés az égben: a török hódítás a magyarok büntetése az Úr fúriákért küld a pokolba, látomásos kép.
b, Arszlán, budai pasa elhatározása (Szigetvár ellen indul)
c, Zrínyi és a magyar védővárak bemutatása (Zrínyi imája)
15 énekből áll, terjedelmes bevezetés, amelynek célja: hihetővé tenni azt, hogy a nagyszámú török sereg mégis legyőzhető. A kisebb csatákban, portyázásokban mindig a szigetváriak győznek.

CSak a 7. énekben kezdődik a várostrom, a főcselekmény jellemző a szerkezetre az eposzi sajátosságok.
- fohásszal indul (Szűz Máriához, a magyarok védőszentjéhez).
- témamegjelölés: “fegyvert, s vitézt éneklek”.
- seregszemle: a török és a magyar tábor bemutatása
Epizódok láncolatából áll a mű:
1, szerelmi epizód: delimán és Cumilla szerelme (török). Deli Vid és Borbála szerelme (magyar) a hitvesi szerelem szép példája.
2, Galamb – epizód: a mű szerkezetében fontos szerepet játszik. Zrínyi levélben kér segítséget, amit egy postagalambbal küld el, de a levél a törökök kezébe kerül, akik egy végső ostromra szánják el magukat.
3, A 15. ének a végső ostrom bemutatása, Szulimán halála Zrínyi kirohanása, harca a török ellen.
4, isteni igazságszolgáltatás az eposz végén: Zrínyinek és a szigetvári hősöknek a lelkét angyalok viszik a mennyországba.
8, a mű mondani valója: három tábor áll szemben egymással: a törökök és a magyar várvédők, illetve a magyar várvédők és a többi magyar. Az író szigetvárnak hősiességével mutat példát az egész magyarság számára. Azt mutatja, hogy milyeneknek kellene lenniük az igazi haza szerető embereknek. A várvédők önfeláldozásával erkölcsi példát mutat Zrínyi.
9, Nyelvezete: Göcsei nyelvjárásban íródott. Sok a török szó, kifejezés, vizuális ábrázolásmód, a halál eufemisztikus (körülírásos, megszépítő) leírása. A népi epika elemei is megtalálhatók a műben: közmondások, szólások, valamint sok költői eszköz: megszemélyesítés, hasonlat, metafora, jelző. Gazdag szókincs jellemzi
10, Verselése: hangsúlyos négyütemű 12-es. Ezek a 12-es sorok néha 11 vagy 13 szótagok – az egyhangúság elkerülése.
11, Az eposz barokk jellegét adja:
- zárt, monumentális szerkezet.
- fény- árnyékhatás (ellentétek ábrázolása a műben).
- a tárgyi világ élethű ábrázolása, a részletek realitása.
- a mitikussá növelt hős: Zrínyi.
- feszültség a téma és a költői szándék között: egy vesztes csata győzelmeként tűnik fel.
Oka: a győzelem erkölcsi