Mikszáth Kálmán:A jó palócok

A néhai bárány
Bede Anna tartozása
Péri lányok szép hajáról
A kis csizmák
Tímár Zsófi özvegysége
Az a pogány Filcsik
A bágyi csoda
Szűcs Pali szerencséje
Galandáné asszonyom
A gózoni Szűz Mária
Két major regénye
A "királyné szoknyája"
Szegény Gélyi János lovai
A gyerekek
Hova lett Gál Magda?

Elemzés,és tartalom:

A tizenöt rövidebb novellát tartalmazó kötet Mikszáth szülőföldjére kalauzolja az olvasót. Mikszáth falvakban élő palóc hősei sokkal közlékenyebbek, mint a tót hegyek lakói. Mikszáth gyakran szereplőinek szemszögéből szemléli a történéseket, és csak annyi információt közöl, amennyivel az adott szereplő rendelkezik ( szabad függő beszéd). Mikszáth rendkívül szűkszavúan ábrázolja az eseményeket, a sűrítés és a sejtetés eszközével teret enged az olvasói következtetéseknek. A természetleírásokat mellőzi, de a táj végig kíséri az eseményeket.  A népi hiedelmek, babonák a novellákban fontos cselekmény formáló erővel rendelkeznek. Ábrázolásmódjára nosztalgikus-elégikus hangnem jellemző, amelyet gyakran humoros elemek tesznek változatossá.

A jó palócok című novelláskötet több remek elbeszélést tartalmaz.A novellák szereplői mind hétköznapi foglalatosság közepette élnek: aratnak, csépelnek, őrölnek, kendert áztatnak, palántát öntöznek, lekvárt főznek. Élik mindennapi életüket, miközben örülnek és szomorkodnak, remélnek és csalódnak, jók és gonoszak, erkölcsösek és erkölcstelenek. Vagyis emberek.

A néhai bárány

Bodokon a hatalmas felhőszakadás miatt mindent elöntött a víz. A falu lakói megfeszített munkával próbálták a folyóba vezetni a vizet. Ajtók, székek úsztak az árban. Egy tulipános ládika is sodródott, melyen egy kisbárány kapaszkodott. Sós Pál udvara előtt látták utoljára a bárányt is és szegény Baló Ágnes kelengyéjét is, aki szégyenszemre, ruha nélkül nem mehetett férjhez. A bárányt Cukrinak hívták, akit nagyon hiányolt Baló Mihály lánya. Hírt kaptak, hogy több falun keresztül sodródott a láda. Bejártak mindent, de a bárányt sehol nem találták. Hazafelé menet megálltak a templomszentelésen, ahol Sós Pál is ott volt. Boriska elkérte tőle Cukrit, de Sós Pál tagadta, hogy nála lenne. A nagy esküdözésben leesett róla a vadiúj ködmöne, melyet a kisbárányból csináltatott.

Bede Anna tartozása

Bírósági végzést hozott egy lány, miszerint fél évnyi fogházbüntetése van. Bede Annának szólt a papír, de kiderült, hogy Bede Erzsiről van szó valójában. Erzsinek nem kellett letölteni a büntetést, hiszen nem az ő nevére szólt a végzés, Bede Anna pedig ártatlan volt, de már nem is él.

Péri lányok szép hajáról

Csató Pista szemet vetett Péri Juditra. Aratáson voltak Katával, Judit testvérével. Csató Pistának pedig már felesége is volt. Addig fűzte Juditot, míg sikerült megcsókolnia és aznap estére egy találkát is megbeszéltek. Judit útnak indult, de Pista felesége nem hagyta annyiban a dolgokat. A lány után ment és levágta a haját. Mikor Kata rátalált testvérére, Judit már lázas volt. Elvitte a legközelebbi faluba, ahol ő is levágta a haját, hogy orvosságot vehessen belőle.

A kis csizmák

Bizi apónak gőgös, képmutató élete volt, s most öregségére folyamatosan csak bünteti az Isten. A lovait ellopták, a fia pedig megbetegedett. Egy fiúcska szegődött mellé, aki árva volt és nincstelen, és mezítláb járt. Bizi apó csizmát csináltatott neki és gondjaiba vette. Mire hazaért, lovai megkerültek és a fia meggyógyult.

Tímár Zsófi özvegysége

Zsófit elhagyta férje, Péter. Egy év múlva azonban üzent, hogy megbánta ami történt és várja Zsófit. Az asszony útnak is indult. Ezalatt Péter egy keresztet akart a toronyba tenni, de lezuhant és meghalt. Zsófi így tényleg özvegy lett.

Az a pogány Filcsik

Az öreg Filcsik csizmadia volt. Minden vagyonát egy gyönyörű, hímzett bunda tette ki. Ebben járt éjjel-nappal, nyáron és télen is. Lányát egy olyan férfihez akarta adni, akit az nem szeretett, ezért megszökött a szolgabíróval. Apja ezt nem tudta megbocsájtani soha. Lánya többször meglátogatta, de Filcsik hajthatatlan volt. Terka később megbetegedett és látni akarta az apját. A szolgabíró elment érte, de Filcsik még ekkor sem jött. Ezért ellopatta egyetlen vagyonát, a bundát és erre rögtön megjelent Filcsik is, de lányának nem bocsájtott meg. Hazafelé meglátott egy koldus asszonyt és gyerekét az árokban. Ott aludtak a hidegben. Odaadta nekik a bundát, de ha egyszer meghal, csak pogány temetésben részesülhet, mert nem jó keresztény.

A bágyi csoda

Vér Klára a molnár felesége volt. Fogadalmat tett urának, miszerint: "előbb folyik fölfelé a bágyi patak, mintsem az én szívem tőled elfordul". János szerette a feleségét és próbára akarta tenni, ezért lefizette a molnárlegényt, hogy zárja le a zsilipeket. A patak kiönteni nem tudott, így megfordult és felfelé kezdett folyni...