George Orwell: Állatfarm teljes olvasmány

A mű alapján készült

1945-ben Jelent meg az Animal Farm (Állatfarm). A mű megjelenéséig Orwell csak közepes írónak számított Angliában. Az Állatfarm kéziratát 1914-ben tizennyolc angol könyvkiadó utasította vissza.A győztes háború, a fasizmus bukása után jelenik meg.Politikai regény, negatív utópia. A műben fellelhető a szatirikus, groteszk és abszurd látásmód. Kétségtelen, a mű a sztálini Szovjetunió karikaturisztikus ábrázolása. A mű eseményei nyomán a harmincas évek Szovjetuniójának megfelelő történéseit idézi fel. A regény végén az állatok kiegyezése az emberekkel az 1939-es szovjet-német megnemtámadási egyezményt szatirizálja. Az ábrázolása érzékletes és sokértelmű, de a műfaja nem több, mint allegória. Az Állatfarm ellenállhatatlanul ötletes, szellemes, mulatságos. A regény tele van keserűen ironikus, egyben nevetésre késztető aforizmákkal és maximákkal.

Története

Valahol Angliában, valamikor a napjainkban egy tanyai gazdaság háziállatai fellázadnak gazdájuk, a tanyatulajdonos ellen és elűzik. Önmaguk veszik birtokukba a tanyát, és megkísérlik az önálló gazdálkodást, szükségképp az embertől eltanult módszerekkel, de szabad állathoz méltó, egyenlőségen alapuló viszonyok között. Lovak, tehenek, kutyák, szárnyasok vezetését a legértelmesebb állatok, a disznók vállalják élükön Napóleonnal. Múlik az idő, és a gazdaság egyre több gonddal küszködik, egyre inkább kénytelen a környező emberi világ segítségét igénybe venni. A disznók fokról fokra mérséklik az állati szabadságjogokat, s a korábban megvetett, megtagadott emberi tulajdonságokat veszik fel. A regény végén a disznók kiegyeznek az emberekkel, az Első Disznó, a Fődisznó szövetséget köt a hajdan elkergetett gazda utódaival, és az állatfarm visszaalakul emberfarmmá.

Elemzés:

Az Állatfarm eseményei és szereplői mind a Szovjetunió történelmére utalnak; ez Napóleonon a legszembetűnőbb, akit Orwell a kiadónak írt 1945. március 17-i levelében Sztálin megfelelőjének nevez.

A többi szereplőnek is megvan az emberi megfelelője, de ezekkel az összehasonlításokkal nagyon óvatosan kell bánni, mivel nem mindig felelnek meg a történelmi tényeknek, vagy csak általánosításokat fejeznek ki.

Disznók

Napóleon

Irányítja az Állatfarmot a lázadás után. Sztálinhoz hasonlóan a hadsereg (jelen esetben kilenc kutya) segítségével biztosítja hatalmát. Napóleon erőszakkal állítja félre vetélytársát, Hógolyót, a többi állatba pedig beleneveli a félelmet. Igazi diktátorrá válik és megváltoztatja az állati társadalom eredeti célját – a regény végére teljesen emberi életet él. A regény francia nyelvű kiadásában César néven szerepel.

Hógolyó

Napóleon ellenfele, aki a lázadás után szintén vezetni akarja az Állatfarmot. A Tehénistálló csatájában személyesen vezeti az állatokat újra és újra rohamra, meg is sebesül könnyebben – szerepéért megkapja az Állatok Hőse Érdemrend I. fokozatát. Lev Trockijhoz hasonlóan egy szenvedélyes értelmiségi, sokkal becsületesebb Napóleonnál. Hógolyó a legtöbb állat bizalmát elnyeri, de Napóleon kutyái elkergetik. További sorsáról nem esik szó, viszont Napóleon propagandája minden káreset mögé őt helyezi tettesként. (Trockijt Mexikóba száműzték, ahol később meggyilkolták.) Míg az Állatfarmban és az 1984-ben Trockij egy rokonszenves alak, Orwell gyakran támadta őt és követőit.

Süvi

Napóleon szóvivője. Vjacseszlav Mihajlovics Molotovhoz (és a Pravda című pártlaphoz) hasonlóan minden szavával Napóleon tetteit igazolja és magasztalja, ügyesen kihasználva jó megjelenését és közönsége alacsonyabb értelmi szintjét. Orwell minden művében igyekezett bemutatni, hogy a politikusok hogyan használták a nyelvet. Süvi úgy vet véget a vitáknak, hogy összezavarja a többi állatot, eltereli a szót a témáról vagy éppen meggyőzi a többieket Napóleon igazáról (például arról, hogy a disznóknak azért kell luxuskörülmények között élniük, hogy megfelelően el tudják látni feladataikat). Amikor túl sok kérdést kap, Mr. Jones visszatérésének veszélyével fenyegeti az állatokat.

Minimus

Költő, aki dalt ír Napóleonról, valmint új himnuszt szerez az Angolhon Állatai betiltása után. Sztálin szovjet és külföldi csodálóinak megfelelője (például Makszim Gorkijé).

Pirosszem

Fiatal disznó, az a feladata, hogy Naplóeon étkezései előtt megkóstolja a Vezér élelmét, nehogy megmérgezhessék az Állatfarm vezetőjét.

Őrnagy

Vlagyimir Iljics Lenint és Karl Marxot egyaránt jelképezi. Az öreg disznó álmában jövendölte meg a forradalom eljöttét, és halála előtt három nappal adja át összegyűjtött bölcsességét a farm többi lakójának. Napóleon hatalomátvétele után exhumálják és naponta tiszteletüket kell tenni az állatoknak a koponyája előtt, de a regény végére a diktatúra erősödésével ez is eltűnik.

Emberek

Mr. Jones

A Major eredeti gazdája. Alkoholizmusa miatt már elűzése előtt kezdi elhanyagolni a majort, a forradalom kitörésével elmenekül. Vissza próbál térni, de a Tehénistálló csatájában véglegesen elhagyja a farmot, később alkoholizmusban elszegényedve hal meg. Karaktere II. Miklós orosz cárra utal.

Mr. Frederick

A szomszédos, rendben tartott Kuporlak tulajdonosa, a Harmadik Birodalom és Adolf Hitler megszemélyesítője.

Mr. Pilkington

A közeli farm, Rókaerdő tulajdonosa, Angliát és az Egyesült Államokat jelképezi. A regény végi kártyaparti a teheráni konferenciát jelképezi. Végül mindketten egyszerre pikk ászt húznak (legerősebb lap több játékban is), amin összevesznek, jelképezve a közeli hidegháborút.

Mr. Nyaffy

Mivel a farm Napóleon hatalomra kerülésével egyre kevésbé tudja ellátni magát, kereskednie kell az emberekkel. Mr. Nyaffyt e célra fogadják fel, alakja lazán kapcsolódik George Bernard Shaw-hoz, akit lenyűgözött a sztálini diktatúra 1931-es szovjet látogatásakor.

Más állatok

Bandi

A regény egyik legnépszerűbb szereplője. Az átvert munkásosztály vagy a proletariátus tragikus megtestesítője (bár egyeseket a sztahanovistákra emlékeztet a két jelszava miatt:„Majd még keményebben dolgozom!” , illetve „Napóleonnak mindig igaza van!”). Hűséges, kedves, lelkes, erős. Nem túl okos, az ábécé első négy betűjénél többet sosem tud megtanulni. Legfőbb gyengéje, hogy feltétel nélkül megbízik a vezetőkben és nem veszi észre a korrupciót. A disznók uralma alatt többé kevésbé ugyanolyan mértékben kihasználják, mint amikor Jones vezette a gazdaságot.

Rózsi

Bandi barátja, segített neki, amikor megsérült a patája. Saját magát okolja az eredeti hét parancsolat elfelejtésért, amikor Süvi megváltoztatja azokat. Az értelmiségiek megtestesítője, aki együtt érez a munkásokkal. Rózsi jósága és kedvessége megmutatkozik amikor fiatal kacsákat védelmez a lábával az Őrnagy beszéde alatt. Nagyon megviselik a kivégzések, és nagy tiszteletnek örvend a három fiatal ló körében, akik Bandit helyettesítik majd.

Mollie

Egy fehér kanca, aki szívesen fogad el kockacukrot, és szeret szalagokat tűzni a sörényébe (ezek a luxust szimbolizálják). A burzsoázia, a felsőosztály polgárait testesíti meg, akik elhagyták Oroszországot a forradalom kitörése után. Ennek megfelelően Mollie hamar elhagyja a farmot, ezután csak egyszer említik meg.

Benjámin

Az öreg szamár nem hisz a forradalomban és nem hisz semmilyen változásban. Csendes, csak időnként fejti ki a véleményét. Amikor Bandiért kocsi jön, akkor ő az első, aki látja hogy nem orvoshoz, hanem mészároshoz viszik barátjukat. Benjámin pesszimista és realista, ő jelképezi az írót, George Orwellt.

Mózes

A holló a papság. Az állatoknak ígéri, hogy haláluk után a „Kandiscukor Hegységbe” kerülnek, ami a felhők között van. Jonesszal együtt elmenekül, ám egy idő után kiegyezik az új uralommal.

Malvin

Egy kecske, aki nem gondolkodik.

Zsuzsi és Kolomp

Két kutya, akik a 3. fejezetben kölykeznek. Kicsinyeiket Napóleon neveli fel; később hatalmának megtartására és az állatok megfélemlítésére használja fel őket (az NKVD megfelelői).

Tyúkok

A tyúkok eleinte a birkákhoz hasonlóan a rendszer manipulálható tagjai. Ám amikor a tojásaikat elveszik, sztrájkolni kezdenek, összetörik a tojásokat. Megvonják tőlük a fejadagokat és 9 el is pusztul közülük. Persze a hivatalos közlemény szerint baromfipestisben hullanak el. Valószínűleg az üldözött gazdag parasztok, a kulákok jelképei.

Kutyák

Napóleon titkosrendőrsége és testőrsége (a KGB-vel hozható össszefüggésbe).

Juhok

A rendszert támogató, buta, manipulált tömeg megfelelői a regényben. Mindig, amikor valamiféle rendszert kompromittáló vitára kerülne sor azt kiabálják: „Négy láb jó, két láb rossz.”, ami a rendszer ideológiájának, azaz az állatizmusnak a lebutított jelszava. Ezt bégetve percekig lehetetlenné teszik az értelmes társalgást.

Macska

A talpnyalókat jelképezi, akik minden új rendszert ugyanúgy szolgálnak, mint az előzőt. Ezen kívül még a munkakerülők megtestesítője.

Jelentősége:

A sztálinizmus, a diktatúrák és a kommunizmus elleni harc mérföldkövének számít ez a mű. Maga Orwell szocialista gondolkodású volt, de sose értett egyet Sztálin módszereivel, amit a spanyol polgárháborúban szerzett tapasztalatai még jobban megerősítettek.

Teljes egészét nézve kikezdhetetlen értékű, hisz rávilágít a korabeli Szovjetunió teljes egészére, a hazugságokra, a gyilkosságokra, az embertelen bánásmódra, s mind arra amit a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” szült.

Az írás megmutatja ezenfelül a diktatúrák kegyetlen gépezetét, amely a vezért leszámítva mindenkit lassan, de biztosan megőröl. Az 1984 méltó társműve ez, de míg az előbbi az összes totalitárius rendszert elítéli, addig ez kifejezetten a Sztálin és az akkori Szovjetunió ellen íródott.