George Orwell: �llatfarm teljes olvasm�ny

A m� alapj�n k�sz�lt

1945-ben Jelent meg az Animal Farm (�llatfarm). A m� megjelen�s�ig Orwell csak k�zepes �r�nak sz�m�tott Angli�ban. Az �llatfarm k�zirat�t 1914-ben tizennyolc angol k�nyvkiad� utas�totta vissza.A gy�ztes h�bor�, a fasizmus buk�sa ut�n jelenik meg.Politikai reg�ny, negat�v ut�pia. A m�ben fellelhet� a szatirikus, groteszk �s abszurd l�t�sm�d. K�ts�gtelen, a m� a szt�lini Szovjetuni� karikaturisztikus �br�zol�sa. A m� esem�nyei nyom�n a harmincas �vek Szovjetuni�j�nak megfelel� t�rt�n�seit id�zi fel. A reg�ny v�g�n az �llatok kiegyez�se az emberekkel az 1939-es szovjet-n�met megnemt�mad�si egyezm�nyt szatiriz�lja. Az �br�zol�sa �rz�kletes �s sok�rtelm�, de a m�faja nem t�bb, mint alleg�ria. Az �llatfarm ellen�llhatatlanul �tletes, szellemes, mulats�gos. A reg�ny tele van keser�en ironikus, egyben nevet�sre k�sztet� aforizm�kkal �s maxim�kkal.

T�rt�nete

Valahol Angli�ban, valamikor a napjainkban egy tanyai gazdas�g h�zi�llatai fell�zadnak gazd�juk, a tanyatulajdonos ellen �s el�zik. �nmaguk veszik birtokukba a tany�t, �s megk�s�rlik az �n�ll� gazd�lkod�st, sz�ks�gk�pp az embert�l eltanult m�dszerekkel, de szabad �llathoz m�lt�, egyenl�s�gen alapul� viszonyok k�z�tt. Lovak, tehenek, kuty�k, sz�rnyasok vezet�s�t a leg�rtelmesebb �llatok, a diszn�k v�llalj�k �l�k�n Nap�leonnal. M�lik az id�, �s a gazdas�g egyre t�bb gonddal k�szk�dik, egyre ink�bb k�nytelen a k�rnyez� emberi vil�g seg�ts�g�t ig�nybe venni. A diszn�k fokr�l fokra m�rs�klik az �llati szabads�gjogokat, s a kor�bban megvetett, megtagadott emberi tulajdons�gokat veszik fel. A reg�ny v�g�n a diszn�k kiegyeznek az emberekkel, az Els� Diszn�, a F�diszn� sz�vets�get k�t a hajdan elkergetett gazda ut�daival, �s az �llatfarm visszaalakul emberfarmm�.

Elemz�s:

Az �llatfarm esem�nyei �s szerepl�i mind a Szovjetuni� t�rt�nelm�re utalnak; ez Nap�leonon a legszembet�n�bb, akit Orwell a kiad�nak �rt 1945. m�rcius 17-i level�ben Szt�lin megfelel�j�nek nevez.

A t�bbi szerepl�nek is megvan az emberi megfelel�je, de ezekkel az �sszehasonl�t�sokkal nagyon �vatosan kell b�nni, mivel nem mindig felelnek meg a t�rt�nelmi t�nyeknek, vagy csak �ltal�nos�t�sokat fejeznek ki.

Diszn�k

Nap�leon

Ir�ny�tja az �llatfarmot a l�zad�s ut�n. Szt�linhoz hasonl�an a hadsereg (jelen esetben kilenc kutya) seg�ts�g�vel biztos�tja hatalm�t. Nap�leon er�szakkal �ll�tja f�lre vet�lyt�rs�t, H�goly�t, a t�bbi �llatba pedig beleneveli a f�lelmet. Igazi dikt�torr� v�lik �s megv�ltoztatja az �llati t�rsadalom eredeti c�lj�t – a reg�ny v�g�re teljesen emberi �letet �l. A reg�ny francia nyelv� kiad�s�ban C�sar n�ven szerepel.

H�goly�

Nap�leon ellenfele, aki a l�zad�s ut�n szint�n vezetni akarja az �llatfarmot. A Teh�nist�ll� csat�j�ban szem�lyesen vezeti az �llatokat �jra �s �jra rohamra, meg is sebes�l k�nnyebben – szerep��rt megkapja az �llatok H�se �rdemrend I. fokozat�t. Lev Trockijhoz hasonl�an egy szenved�lyes �rtelmis�gi, sokkal becs�letesebb Nap�leonn�l. H�goly� a legt�bb �llat bizalm�t elnyeri, de Nap�leon kuty�i elkergetik. Tov�bbi sors�r�l nem esik sz�, viszont Nap�leon propagand�ja minden k�reset m�g� �t helyezi tettesk�nt. (Trockijt Mexik�ba sz�m�zt�k, ahol k�s�bb meggyilkolt�k.) M�g az �llatfarmban �s az 1984-ben Trockij egy rokonszenves alak, Orwell gyakran t�madta �t �s k�vet�it.

S�vi

Nap�leon sz�viv�je. Vjacseszlav Mihajlovics Molotovhoz (�s a Pravda c�m� p�rtlaphoz) hasonl�an minden szav�val Nap�leon tetteit igazolja �s magasztalja, �gyesen kihaszn�lva j� megjelen�s�t �s k�z�ns�ge alacsonyabb �rtelmi szintj�t. Orwell minden m�v�ben igyekezett bemutatni, hogy a politikusok hogyan haszn�lt�k a nyelvet. S�vi �gy vet v�get a vit�knak, hogy �sszezavarja a t�bbi �llatot, eltereli a sz�t a t�m�r�l vagy �ppen meggy�zi a t�bbieket Nap�leon igaz�r�l (p�ld�ul arr�l, hogy a diszn�knak az�rt kell luxusk�r�lm�nyek k�z�tt �lni�k, hogy megfelel�en el tudj�k l�tni feladataikat). Amikor t�l sok k�rd�st kap, Mr. Jones visszat�r�s�nek vesz�ly�vel fenyegeti az �llatokat.

Minimus

K�lt�, aki dalt �r Nap�leonr�l, valmint �j himnuszt szerez az Angolhon �llatai betilt�sa ut�n. Szt�lin szovjet �s k�lf�ldi csod�l�inak megfelel�je (p�ld�ul Makszim Gorkij�).

Pirosszem

Fiatal diszn�, az a feladata, hogy Napl�eon �tkez�sei el�tt megk�stolja a Vez�r �lelm�t, nehogy megm�rgezhess�k az �llatfarm vezet�j�t.

�rnagy

Vlagyimir Iljics Lenint �s Karl Marxot egyar�nt jelk�pezi. Az �reg diszn� �lm�ban j�vend�lte meg a forradalom elj�tt�t, �s hal�la el�tt h�rom nappal adja �t �sszegy�jt�tt b�lcsess�g�t a farm t�bbi lak�j�nak. Nap�leon hatalom�tv�tele ut�n exhum�lj�k �s naponta tisztelet�ket kell tenni az �llatoknak a kopony�ja el�tt, de a reg�ny v�g�re a diktat�ra er�s�d�s�vel ez is elt�nik.

Emberek

Mr. Jones

A Major eredeti gazd�ja. Alkoholizmusa miatt m�r el�z�se el�tt kezdi elhanyagolni a majort, a forradalom kit�r�s�vel elmenek�l. Vissza pr�b�l t�rni, de a Teh�nist�ll� csat�j�ban v�glegesen elhagyja a farmot, k�s�bb alkoholizmusban elszeg�nyedve hal meg. Karaktere II. Mikl�s orosz c�rra utal.

Mr. Frederick

A szomsz�dos, rendben tartott Kuporlak tulajdonosa, a Harmadik Birodalom �s Adolf Hitler megszem�lyes�t�je.

Mr. Pilkington

A k�zeli farm, R�kaerd� tulajdonosa, Angli�t �s az Egyes�lt �llamokat jelk�pezi. A reg�ny v�gi k�rtyaparti a teher�ni konferenci�t jelk�pezi. V�g�l mindketten egyszerre pikk �szt h�znak (leger�sebb lap t�bb j�t�kban is), amin �sszevesznek, jelk�pezve a k�zeli hidegh�bor�t.

Mr. Nyaffy

Mivel a farm Nap�leon hatalomra ker�l�s�vel egyre kev�sb� tudja ell�tni mag�t, kereskednie kell az emberekkel. Mr. Nyaffyt e c�lra fogadj�k fel, alakja laz�n kapcsol�dik George Bernard Shaw-hoz, akit leny�g�z�tt a szt�lini diktat�ra 1931-es szovjet l�togat�sakor.

M�s �llatok

Bandi

A reg�ny egyik legn�pszer�bb szerepl�je. Az �tvert munk�soszt�ly vagy a proletari�tus tragikus megtestes�t�je (b�r egyeseket a sztahanovist�kra eml�keztet a k�t jelszava miatt:„Majd m�g kem�nyebben dolgozom!” , illetve „Nap�leonnak mindig igaza van!”). H�s�ges, kedves, lelkes, er�s. Nem t�l okos, az �b�c� els� n�gy bet�j�n�l t�bbet sosem tud megtanulni. Legf�bb gyeng�je, hogy felt�tel n�lk�l megb�zik a vezet�kben �s nem veszi �szre a korrupci�t. A diszn�k uralma alatt t�bb� kev�sb� ugyanolyan m�rt�kben kihaszn�lj�k, mint amikor Jones vezette a gazdas�got.

R�zsi

Bandi bar�tja, seg�tett neki, amikor megs�r�lt a pat�ja. Saj�t mag�t okolja az eredeti h�t parancsolat elfelejt�s�rt, amikor S�vi megv�ltoztatja azokat. Az �rtelmis�giek megtestes�t�je, aki egy�tt �rez a munk�sokkal. R�zsi j�s�ga �s kedvess�ge megmutatkozik amikor fiatal kacs�kat v�delmez a l�b�val az �rnagy besz�de alatt. Nagyon megviselik a kiv�gz�sek, �s nagy tiszteletnek �rvend a h�rom fiatal l� k�r�ben, akik Bandit helyettes�tik majd.

Mollie

Egy feh�r kanca, aki sz�vesen fogad el kockacukrot, �s szeret szalagokat t�zni a s�r�ny�be (ezek a luxust szimboliz�lj�k). A burzso�zia, a fels�oszt�ly polg�rait testes�ti meg, akik elhagyt�k Oroszorsz�got a forradalom kit�r�se ut�n. Ennek megfelel�en Mollie hamar elhagyja a farmot, ezut�n csak egyszer eml�tik meg.

Benj�min

Az �reg szam�r nem hisz a forradalomban �s nem hisz semmilyen v�ltoz�sban. Csendes, csak id�nk�nt fejti ki a v�lem�ny�t. Amikor Bandi�rt kocsi j�n, akkor � az els�, aki l�tja hogy nem orvoshoz, hanem m�sz�roshoz viszik bar�tjukat. Benj�min pesszimista �s realista, � jelk�pezi az �r�t, George Orwellt.

M�zes

A holl� a paps�g. Az �llatoknak �g�ri, hogy hal�luk ut�n a „Kandiscukor Hegys�gbe” ker�lnek, ami a felh�k k�z�tt van. Jonesszal egy�tt elmenek�l, �m egy id� ut�n kiegyezik az �j uralommal.

Malvin

Egy kecske, aki nem gondolkodik.

Zsuzsi �s Kolomp

K�t kutya, akik a 3. fejezetben k�lykeznek. Kicsinyeiket Nap�leon neveli fel; k�s�bb hatalm�nak megtart�s�ra �s az �llatok megf�leml�t�s�re haszn�lja fel �ket (az NKVD megfelel�i).

Ty�kok

A ty�kok eleinte a birk�khoz hasonl�an a rendszer manipul�lhat� tagjai. �m amikor a toj�saikat elveszik, sztr�jkolni kezdenek, �sszet�rik a toj�sokat. Megvonj�k t�l�k a fejadagokat �s 9 el is pusztul k�z�l�k. Persze a hivatalos k�zlem�ny szerint baromfipestisben hullanak el. Val�sz�n�leg az �ld�z�tt gazdag parasztok, a kul�kok jelk�pei.

Kuty�k

Nap�leon titkosrend�rs�ge �s test�rs�ge (a KGB-vel hozhat� �ssszef�gg�sbe).

Juhok

A rendszert t�mogat�, buta, manipul�lt t�meg megfelel�i a reg�nyben. Mindig, amikor valamif�le rendszert kompromitt�l� vit�ra ker�lne sor azt kiab�lj�k: „N�gy l�b j�, k�t l�b rossz.”, ami a rendszer ideol�gi�j�nak, azaz az �llatizmusnak a lebut�tott jelszava. Ezt b�getve percekig lehetetlenn� teszik az �rtelmes t�rsalg�st.

Macska

A talpnyal�kat jelk�pezi, akik minden �j rendszert ugyan�gy szolg�lnak, mint az el�z�t. Ezen k�v�l m�g a munkaker�l�k megtestes�t�je.

Jelent�s�ge:

A szt�linizmus, a diktat�r�k �s a kommunizmus elleni harc m�rf�ldk�v�nek sz�m�t ez a m�. Maga Orwell szocialista gondolkod�s� volt, de sose �rtett egyet Szt�lin m�dszereivel, amit a spanyol polg�rh�bor�ban szerzett tapasztalatai m�g jobban meger�s�tettek.

Teljes eg�sz�t n�zve kikezdhetetlen �rt�k�, hisz r�vil�g�t a korabeli Szovjetuni� teljes eg�sz�re, a hazugs�gokra, a gyilkoss�gokra, az embertelen b�n�sm�dra, s mind arra amit a „Nagy Okt�beri Szocialista Forradalom” sz�lt.

Az �r�s megmutatja ezenfel�l a diktat�r�k kegyetlen g�pezet�t, amely a vez�rt lesz�m�tva mindenkit lassan, de biztosan meg�r�l. Az 1984 m�lt� t�rsm�ve ez, de m�g az el�bbi az �sszes totalit�rius rendszert el�t�li, addig ez kifejezetten a Szt�lin �s az akkori Szovjetuni� ellen �r�dott.